Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
46 Első könyv. Bevezetés. zafiaknak egy kicsiny koszorúja, melynek jobbára ifjabb, annyi csalódásokon, mint amaz utóisók, még át nem esett, vagy a csalódásokkal is daczoló lelkes tagjai még nem estek kétségbe a nemzet jövendője felett. Só't, mennél fenyegetőbb volt a veszély, annál ernyedetlenebb buzgalommal munkálnak vala annak elhárításán, a nemzetiség és szabadság megmentésén. Ezen kis csoport, a közönséges elcsüggedésnek közepette, a látszólag mindenfélekép tespedő és sorvadó korban fejtette ki a nemzeti megifjodás és emelkedés egy új, hatalmas tényezőjét, a nemzeti nyelvet s irodalmat. Bár a kormány a nemzetiséget nem támadta is meg egyenesen: a veszély azt még komolyabban fenyegette, mint az alkotmányos szabadságot. Az európai szellem irányát tekintve, az élesebb szemek előreláthaták, hogy a hazában uralkodó politikai tespedés csak addig tartand, míg vagy kívülről nem jő valamely újabb, nagyobbszerű rázkódás; vagy benn a kormány nem mér valamely élesebb csapást a most ugyan csüggedtnek látszó, de alkotmányos szabadságára, kiváltságaira még mindig féltékeny nemességre, s nem ébreszti azt lomha tespedtségéből visszahatásra. De az elnémetesedett főnemességet a nemzetiség veszedelme, lassú enyészete sem volt képes felébreszteni buzgóbb hazafiúságra. Sokan közölök, már nemzetök nyelvét sem értve, csak annyiban voltak még magyaroknak nevezhetők, a mennyiben magyar őseik családi nevét viselték, magyar javaik jövedelmét s a magyar főnemes kiváltságait élvezték. A fő aristocratia női felében pedig épen nagy ritkasággá vált már a nemzeti nyelv tudása; minél fogva ez a főnemesség nagy részének társalgási köreiből végkép kizáratott. S így maga a nemzet legelőkelőbb, legvagyonosabb osztályának nagyobb része önmaga is elősegíté nemzetisége enyészetét; míg ellenben az alkotmányt, legalább a mennyire kiváltságaikkal szoros kapcsolatban létezett, még ezen elkorcsúlt magyarok is becsben tárták, készek komolyabb veszély