Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
Az 1825-ki országgyűlés előtti viszonyok. 15 így állván pedig a németországi viszonyok, a Habsburg-monarchia újjászervezésénél sem lehetett többé alapúi tekinteni a német nemzetiséget, mely legfölebb egy ötödét tette a monarchia népességének. Ha tehát a fejedelmi ház a maga birodalmában az újjászervezésnél egységet akart alkotni: most is szükségkép ama tervre kell vala visszamennie, mely 1806-ban forgott volt szőnyegen; mely szerint a módosítandó magyar alkotmány az egész monarchiára kiterjesztetnék s ennek középpontjává Magyarország, székvárosává Budapest tétetnék. Az újjászervezésnek csak is ez volt egyetlen helyes módja, mely erőszakos rázkódások nélkül kivihető lett volna. Es nem is hiányzanak Bécsben státusférfiak, kik ennek világos belátásával jóakaratot párosítva, nem kételkedének határozottan állítani, hogy „a monarchia érdeke múlhatatlanul követeli a kormány s udvar székének Bécsből Budára áttételét" 1). így nyilatkozott egyebek közt gróf Buol-Schauenstein, atyja a külügyek élén nem rég állott osztrák miniszternek. Sőt, Capefígue, franczia történetíró szerint, maga Metternich Kelemen herczeg is hajolni látszék eleinte a monarchia ilyetén újjászervezésére. És bizonyára, ez oly újjáalakítás lett volna, melynél üdvösebb lépést a maga hatalmának megszilárdítására még soha sem tett a fejedelmi ház. Ezt javasiák minden érdekek; ezt Magyarország érdemei a dynasztia iránt. „Egyetlen pillantat Európa akkori földabroszára, — mond egy éles látású orosz diplomata2) — egyetlen számbavétele a Dunavölgyben lakó népségeknek, meggyőzhetett mindenkit, ki régi politikai hagyományok által nem volt elfogúlva, hogy a Duna Ausztriára nézve a legnélkülözhetlenebb folyam, s egy új császári birodalom, mint főleg dunai állam, jelentékeny, sőt nagy jövendőt igényelhet. A természet nem ke*) Ld. Fr. Perthes Lebensgeschichte II, 115. 2) Europa's Kabineten. Allianzen. Vom Verfasser derPentarcbie. 183.1.