Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
12 Első Itönyv. Bevezetés. reitó'l szenvedni minduntalan kénytelen vala. Mert fel lehet tenni, hogy ama módosításokban csak úgy egyezett volna meg a magyar nemzet, hogy egy részről az alkotmány sarkalatos alapelvei épségben maradjanak, a törvényhozó hatalom csak úgy legyen felosztva, mint eddig, a fejedelem és nemzet között, s a hatósági önkormányzat se szenvedjen csorbulást; más részről, hogy az udvar teljesen mondjon le eddigi viszonyairól Németország iránt, e német viszonyokat szűnjék meg irányadó elveinek tekinteni, s ennek biztosításáúl az ekként egyesítendő birodalom összes kormányában a magyar elemnek annyi súlyt s befolyást engedjen, mennyi azt az ország terjedelmének, középponti fontosságának s lakosai számának arányában megilleti. E módosításokban, — melyek aztán, hogy törvényesek legyenek, természetesen a magyar országgyűlés elejébe voltak volna terjesztendők, 1806-ban már kezdett vala is dolgozni a bécsi kabinet. „En jelenleg tervet fogok kidolgozni egy új osztrák monarchia alkotására" — úgymond az udvar első rangú publicistája, az e munkával megbízott Gentz Frigyes egy, augusztus 4-én 1806-ban kelt s Müller Jánoshoz intézett levelében „Bécsnek meg kell szűnni székvárosnak lennie, a német államrészek mint mellék s határszéli tartományok tekintendők, a kormány széke mélyen Magyarországba teendő át, s ezen ország részére egy új alkotmány készítendő. Magyarországgal, Csehországgal, Galicziával, s avval mi Németországból fenmaradt, még tarthatja magát az ember a világ ellen, ha akarja. Fiumét és Triesztet minden áron meg kell menteni, különben ezen államnak nincs vizi közlekedése; minden egyebe a legnagyobb bőségben, s határszélei természet s némi művészet által anynyira megerősíthetők, hogy az ördög és az ő legioi sem törhetnek be. Ha mind ez valósúl, Porosz- s Németország nem sokára ezen új monarchiánál fognak segélyért könyörögni." l) Fridr. von Gentz Schriften, herausgegeben von Schlesier. IV, 247.
