Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

Azon nagy átalakulás, melyen a franczia forradalom A haladási vérkeresztsége az emberi szellemet, állami s társadalmi vi- ^se a némszonyaiban egyaránt, átvezette, Magyarországot sem hagyta «>tben. érintetlenül; kivált miután ezen átalakulás épen azon időben kezdődött, midőn a II. József jószándokú, de erőszakos reformjai a nemzeti életet minden viszonyaiban oly hatalmasan megrázkódtatták. A haladási, átalakulási vágy, a hosszú mozdulatlanság után, már az 1790/1-ki országgyűlés bizottmányainak reformterveiben meglepő erővel nyilatkozik. S e vágy, e törekvés azontúl a számtalan akadályok daczára sem aludt ki többé a nemzetben. Az újjászületés folyama azóta hol gyorsabb hol lassúbb, de szakadatlan haladásban tűnik fel a vizsgáló szem előtt ; s a nemzet küzdelmeiben a nehézségekkel, akadályokkal annál érdekesebb tüneményt mutat, minthogy ezen újjászületésében egészen magára hagyatva, minden külsegedelem nélkül, sőt még saját kormánya által is inkább akadályozva mint támogatva, egyedül a maga erejéből és saját természete szerint, küzdi fel magát középkori állapotaiból a polgárosodás oly jelentékeny s díszes fokára, melyen teljes joggal számíthatá magát Európa mívelt nemzetei közé. A haladás, mely hazánkban a század két első tizede A haladás _ . lf - - akadályai. alatt észlelhető, összehasonlítva avval, melyet Európa különféle nyugoti s déli országaiban ugyanezen korszak alatt szemlélünk, felette csekélynek látszik ugyan ; de mindent összevéve, mégis arányban áll az a fejlődés lehetőségének feltételeivel; mert a míveltebb államok közt egyet sem tal*