Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
98 Első könyv. Bevezetés. Szó nélkül akkor sem hagyták a megyei hatóságok az önkény által okozott törvénysértést; s a legtöbb megye ismételt királyi parancsok s fenyegetések daczára sem volt reábirható; hogy hatóságilag szedje be a reá rótt újonczokat. Tekintetbe vévén mindazáltal a rendkivűl súlyos körülményeket s a veszélyt, melynek nagysága a katonaszedés halasztását nem engedte, nem ellenzék a megyei rendek, hogy a tiszti kar nagyobb mérvben intézzen hadtoborzást, s egyesek is szabad, önkéntes ajánlatok által járuljanak mennél több újoncz kiállításhoz; kötelezettséget mindazáltal .arra nézve nem vállaltak, hogy az újonczok a kormánytól kivánt számban állíttassanak a zászlók alá. A kormánytól követelt 90 ezer újoncz ily önkéntes ajánlatok által is nagy részben ki lön állítva az említett két év folytában, úgy hogy csak 28,420, s ezek is jobbára 1815-ben, s csak azért maradtak hátralékban, mert a béke helyreállván, a katonaszedést maga a kormány szűntette meg. Most azonban, miként előadásában az udvari kanczellária bőségesen bebizonyította," mi sem gátolta a királyt, megtartani a törvényes formát, s országgyűlésen tárgyaltatni a magyar ezredek kiegészítését. A megyékben ennélfogva, hol, mint fentebb elbeszéltük, különben is élénk volt az elégűletlenség a kormánynak mindenre kiterjedő kényuralma s reactionárius szelleme miatt, nagy zajt ütött az april 4-ki rendelet. A rendek minden megyében, — és mert e tárgyban a legudvariabb szellemű sem merte pártolni az udvart s legalább is elnémult — majdnem egyhangúlag kijelentették, hogy azon körülmény, miszerint a kormány most csak a múlt évek hátralékait kívánja pótlólag kiállíttatni, miután a kivetés azon években sem volt törvényes, egyátaljában nem s annál kevésbbé ad neki jogot, ismét mellőzni a törvényeket, minthogy akkor a király maga ismételve biztosította a nemzetet, hogy a törvény akkori mellőztéből, mit végveszély menthetett, soha semmi következtetést nem vonand a jövőben az alkotmány