Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

90 Első könyv. Bevezetés. a rendek megyei gyűléseiből, a királyhoz intézett feliratok egynémelyike a kérelem határait túllépte, a sérelmeket az illőnél talán élesebben is ábrázolta; hogy, továbbá, a szónokok egynémelyike, fájdalmától elragadtatva, szavait nem fontolta meg mindig kellőképen. De ezek csak egyes, könynyen rendre igazítható megyék s férfiak hibái voltak, s nem a többségéi, annál kevésbbé az egész nemzetéi; mely aztán mégis oly gyűlöletes színben állíttatott a király szemei elébe, hogy nemcsak mindenfelé titkos rendőri ügynökök küldettek a megyei gyűlésekre, vagy épen királyi biztosságok a megróvottabb megyékbe; hanem a fő- és alispánoknak is egyenesen meghagyatott, mindazon egyeseket névszerint bevádolni a király előtt, kik a legfelsőbb parancsok ellen felszólalni bátorkodnának . . . Ehhez járult, hogy a nemzet ama számtalan titkos feladásokon kivűl, a Bécsben szerkesztett s kiadott, felette sértő röpiratok által jó hírében, becsületében s alkotmányában a legféktelenebb módon marczangoltatott, nevetségessé tétetett, a világ és saját parasztjai előtt merő zsarnokok gyanánt ábrázoltatott; mi azonban a czélzott hatást legalább a magyar földnépnél egyátaljában nem eredményezte . . . Mind ezeket s egyéb, úgy az alkotmányon mint az ország épségén elkövetett sérelmeket megfontolva, bizonyára nem lehet csodálni, hogy a nemzetben mindenfelől elégületlenség, levertség s bizodalmatlanság mutatkozik . . . De vájjon hová vezethet e kölcsönös bizalmatlanság a jelen időkben, midőn a nép egy demokratiai alkotmányról mind kevesebb tartózkodással beszél; midőn a tudós, a vallási s polgári egyenlőségről s szabadságról s egy korlátlan sajtóról értekezik; midőn az urak a három keresztény hitvallás egyenlőségének kivívásái'a szövetkeznek; s az ifjúság czélszerűleg szervezett nevelőházak hiányában idegen magánnevelők által csak a gymnastikai gyakorlatokban, nem pedig az államra nézve szükséges és hasznos tárgyakban képeztetik ?" „így áll Magyarország ügye. S itélje meg bárki, vájjon czélszerűleg s az államra nézve hasznosan cseleksze-