Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

84 Első könyv. Bevezetés. nak, melyeken túllépnie, a közjóval megférhetetlennek állíttatik. Es mit vétettünk mi magyarok, hogy irántunk ily sértő bizalmatlansággal viseltetnek? Nem tűrtük-e állhatatosan vagyonosságunk lépcsőnkénti fogytát, s a számos pusztító háborút ? . . . Ingadozott-e a nemzet hűsége a veszélyek és csábitások idején? . . . Ama szellemet, melyet a kormány annyira üldöz, valamint nem a hírlapok keltették fel, úgy lelánczolni sem fogja a hírlapok tilalma. Az igazság gyermeke oly kormány alatt, mely igazságon s törvényeken alapúi, felforgatásra nem találand anyagot . . . Fáj szivünknek, hogy annyi áldozatért, hűségünk annyi bizonyítványaiért egyebet sem nyertünk a naponként növekedő bizodalmatlanságnál, s ilyféle erkölcsi korlátozásoknál, melyeknek csak kölcsönös bizalmatlanság lehet eredménye . . . Nem fog-e ekként a jövőben minden közlés, bármi jónak látszassék is, bizalmatlansággaltalálkozni? Es miután a megengedett lapok fizetett szolgaisága a bizodalmat nem öregbítheti, nem fog-e megtörténhetni, hogy a közönség, látván, miként a közjó segédforrásai egyedáruság alatt vannak, a kormány üdvös törekvéseit is gyanúval fogadja s nem segélyezi? „Miután pedig ez által sem az események ismerete meg nem gátoltathatik, sem a népek ragaszkodása kormányaikhoz nem szilárdíttatik; sőt a tiltott 'utáni hajlam a kül események és elvek ismeretét még nagyobb mohósággal és sajátságos nézetekkel párosítva terjesztendi: szerény értelmünk meg nem foghatja, mi légyen az az üdvös czél, a mely miatt a sajtó általában annyira korlátoltatik, a külföldi hírlapok s folyóiratok pedig eltiltatnak." Mondják végűi, hogy, bár elébbi példák nyomán, még attól is tarthatnak, hogy e lépésök által a király gáncsolását vonják magokra; kérik mindazáltal a nádort és a helytartótanácsot, hogy e föliratot, közbenjárói tisztöknél fogva, terjeszszék ő felsége elébe ; mert jogosan követelhetik, hogy gondolatszabadságuk önkényesen ne korlátoltassék, a többi népektől, kikben testvéreiket szemlélik, száműzöttek gyanánt el ne