Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

73 szállítását vonná maga után, annál jobb; nemzetgazdasági fejlődésünkre szerencse, ha a hadsereg a lakosság munkaképes elemeit kisebb mérvben nyeli el. XXVII. Harmadik csoportba azon köteles kiadásokat soroltuk, a melyek egyelőre semmiesetre nem szállíthatók le, hanem a jövő vagy rendes költségvetésben, azaz 1867. évtől kezdve, kisebb összeggel vétethetnek fel. Ezen csoportra a következő tételek maradtak: nyugdijak (2.901,350 ft.), a magyar államkölcsönök költségei (16.678,292 ft.,) a függő (magyar és közös) adósságéi (244,600 ft.), a járulék a közös államadóssághoz (31.286,009 ft.), végül a vasutak kamatbiztositéka (14.000,000 ft.). Ez tesz összesen több mint hatvanöt milliót (65.110,251 ft.) vagyis jóval többet mint a köteles kiadások felét. Törekedjünk először a kevesebb jelentőségű tételekkel jönni tisztába. Lebegő adóssághoz, azaz utalványok, kincstári jegyek ideiglenes kibocsátásához még a legjobban rendezett államháztartásokban is kell néha fordulni; az illető tétel teljes elényésztét tehát a mi államháztartásunkból nem lehet oly hamar remélni. De hogyha egyszer államháztartásunk egyensúlyba ho zatottt és a valuta szabályoztatott: akkor a magyar és a közös pénzügyminisztérium a függő adósság kisegítő eszközét ritkábban és kisebb terjedelemben fogják alkalmazni; annálfogva az illető évi kiadás leszállítása felére vagy mintegy százhúsz ezer forintra könnyen keresztülvihető lesz. . . A nyugdijakra vonatkozólag itt az évek előtt az országgyűlésen általam megpendített kérdést a túlélt nyugdíjügy teljes elhagyása iránt tárgyalatlanul hagyom. Annak fenntartását feltéve azonban világos, hogy az előző fejezetekben elengedhetlennek kimutatott lényeges leszálitása után a hivatalnok és szolgaszemélyzetnek, — a mely, igaz, a keresztülvitel! s átmeneti korszakban bizonyos elb ocsátási összeget fog igénybe vermi —a nyugdíjigényeknek is nevezetesen kell csökkeniök. miután az elhalottak anyugdijlisztájánnem pótoltatnak megfelelő növekvés által A nyugdíj kiadások ezáltal elért leszállítása 1877-től kezdve a mai összeg husz százalékára, vagyis 580,270 frt. tehetők E két tételnél tesz a megtakarítás kereken hétszázezer forintot.