Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

42 Marad hát ama 97.5 millió forint, a mely 1872 végéig* az országban a magyar földbirtoknak sajátképi jelzálogkölcsönül rendelkezésére bocsáttatoü. Kimutattuk, hogy ez alig felel meg hitelképessége és még kétségbe vonhatlanabb hitelszükséglete egy tizenkettedének ; kimutattuk továbbá, hogy hitelszükségletének ezen csaknem teljesen (n/i2 ) fedezet nélkül maradása a földmivelés és az azzal egybekötött kereseti ágak fejlődését, következőleg adóképességöket is a legérezhetöbb módon hátráltatja. Ezen tehát gyorsan és a leghathatósabban kell segíteni az ország nemzetgazdasági erősbödése és az állam pénzügyi javulása czéljából. Minő módon ? Miután az országban, a földmivelés javitására szükséges tőke hiányzik, vagy itt kell azt teremteni, vagy a külföldről hozni be. A második eljárás könnyebbnek, gyorsabban keresztülvihetőnek látszik: vagy egyenes jelzálogkölcsönök által, a melyeket idegen intézetek adnak földbirtokunknak, vagy ugy, hogy a magyar intézetek záloglevei a külföldön állandó és biztos piaczra találjanak. Fájdalom azonban, a kormány és az országgyűlés nemcsak közvetlenül, az előbb emiitett polgári és forgalmi törvényhozásunk európaivá tétele iránt elkövetett mulasztási bűnök által ezt akadályozzák ; pénzügyi gazdálkodásunk a legközvetlenebbül hat gátlólag és nehezitőleg. Egy példa jobban fogja ezt illusztrálni mint minden magyarázat. Inditatva egyrészről a vidéki takarékpénztárak jelzett természetellenes és veszélyes jelzálogüzlet, másoldalról pedig a legnyomasztóbb pénzhiány által, mely alatt nyögtek a mult évi májusi válság után a vidéken a kereskedés és *az ipar, a mult őszön oly kombinácziót terveztem^ a mely szerint azon harmincznyolcz millió sokkféle természetű tartozás némileg egyesittetve, szabályos jelzálog adósságá változtassék át, és mint ilyen, külföldi tőkepénzesek és intézetek részéről vétessék át. Az átvevők csaknem biztosítva voltak és a müvelet háromszoros előnyt szerzett volna : majdnem negyven milliónyi idegen tőke jött volna a legnagyobb szükség idején az országba élénkíteni a kereskedelmet és forgalmat; a takarékpénztárak ismét szabadon és veszély nélkül mozoghattak volna ; a jelzálogadósok, végre, megnyerték volna a biztonság, állandóság és a könnyű visszafizethetősé^; mindazon előnyeit a me-