Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

34 dalmai és a legközelebbi múltéi azon jobb jövőt ne zavarják. Ezen két feladat külön fogandó fel és tárgyalandó ; egymásba zavarni őket annyit tenne, mint mindkettő megoldását veszélyeztetni. Hogy az elsőfontosságimak jelzett jövő feladatra vonatkozólag mindenekelőtt törvényh ozásunknak (ha szabad e kitétel) európaivá tétele szükséges: közelebbi indokolásra nem szorul. A mig igazságszolgáltatásunk és gyakorlatunk félá^siai és — nem mindig igaztalanul — mnjd megvesztegethetőséggel, majd rokoni, sógori és más részrehajlással, majd irányzatos és schlendrián lassúsággal vádoltatik ; a mig polgári törvénykönyv, ezen alapfeltétele a modern társadalmi szervez étnek, továbbá kereskedelmi törvény és váltójog, a friss forgalmi élet e sarkolatos feltételei, nálunk csaknem egészen hiányzanak; a mig büntető törvényhozásunk és perrendtartásunk örökös változtatás és kisérletek által napról napra zavartabb lesz: a társadalmi és forgalmi élet egészséges fejlődéséről szó sem lehet. Kézzel fogható ez, és talán csak e körülménynek tulaj donitható, hogy e fontos pont az ujabb, oly különböző oldalú és minőségű nyilatkozatokban alig, mindenesetre sokkal gyengébb módon vétetett figyelembe, mint némely távolabb fekvő momentum. Mi a magunk részéről csak annyit akarunk megjegyezni, hogy ha a kormány és az országgyűlés elhanyagolják, ezen alapbajon mihamarabb és gyökeresen segiteni, minden javitási kisérlet csak látszólagos és muló enyhülést lesz képest szerezni. Azon jövő feladatmegoldásának különös elősegitő eszközeire térve át, első sorban isaföldmivelés emelése hangsúlyozandó. Utaltam már arra, hogy az képezi még mindig nemzeti gazdaságunk alapját, nemzeti jövedelmünk főforrását; az ujabbkor észszerű nemzetgazdasági elmélete és gyakorlata hasonló nyomatékkal arra tanit hogy mindenik ország főfigyelmét azon kereseti és bevételi forrás kifejlesztésére forditsa, a melyre természeti és más viszonyai különösen utalják. Tudja mindenki, mily szomorú e tekintetben a mi helyzetünk. A hol, hasonló föld tulajdonság és megfelelő égalji visszonyok mellett, a belga, angol, még a franczia és német előbbhaladott vidéken lakó gazda a vető mag 12— 15-szörösét nyeri meg, mi legfelebb 6—8 -orosig