Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)
26 „De ha igy adóügyünk szervezésénél a nép jövedelem ingadózásaira és hullámzásaira tekintettel kell lennünk, akkor egyátalán nem számolhatunk biztos és állandó állambevételre, következőleg megfeleló'leg rendezett államháztartásra sem. " Egészen ugy van. Ez is épen azon nem kedves igazságok egyike, a mellyel, miután a felébredés órája ütött, számolnunk kell. Igen is, mindaddig, a mig a nemzeti jövedelem a véletlen minden szeszélyeinek ki van téve, s az esö vagy napfény szerint egy évró'l a másikra gyakran száz vagy még több százalékkal változik, az állami bevételnek csak vizonylagos biztonsága és állandóságáról is alig lehet szó. Ennélfogva a nemzetgazdasági reform és javítás képezi az elengedh étlen el o feltételt, az egyedüli biztos alapot, Magyarország pénzügyi javulására. XI. Alig lephet meg valakit, hogyha mai kormány férfiaink, kiknek köszönhetjük legnagyobb részben a jelen pénzügyi bajt, első sorban az adóemelés látszólag könnyű eszközéhez fordulnak. A sommás államköltségvetésben 1875—77-re, a melyet a kormány legújabban tett közr é. a közvetlen adók emelése közel tizenegy millió forintot ad (10. 830, 584) — még pedig a jelenévi költségvetésbó'l törölt kilencz millión felül, mi összes; n husz milliónyi többletet tesz, sezfó'eszköz gyanánt szerepel, mely által az 1875-ikhiányt huszonegy millióra leszállitani reméli. Ezen határozott javaslatokkal szemben talán több szükségeltetik azok elutasítására mint a fentebbi átalános fejtegetés arról, hogy Magyarország adott nemzetgazdasági viszonyai közt helytelen a hiány elhárítására az eszközt az a d ó e m e 1 é s b e n, s különösen a közvetlen adók emelésében keresni. Legyünk mi is positivek s nyilatkoztassuk ki kereken, hogy ezen javaslatokat elfogad hatl a n oknak tartjuk, mert — mint megakarjuk mutatni, — Magyarország akár más európai államokhoz viszonyitva, akár magában tekintve^ jelenlegi nemzetgazdasági fejló'déséhez és fizetési képességéhez képest adókkal mindenesetre eléggé megvan terhelve, li u n í n c s is már túlterhel ve.
