Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

20 megadóztatására a felhatalmazás nem is maradna eredmény nélkül, ha eredmény alatt csak az államkincstár részére való magasabb bevétel pillanatnyi czélját értjük. De én azt vélem, hogy a komoly politikusnak messzebb kell tekinteni és másra kell törekednie. Az az eljárás helyén való volna, hogyha egyszeri, véletlen hiányról volna szó, a melyet minden áron folyó bevételekkel akarnánk fedezni. Ez még a legjobban rendezett államháztartásoknál is beállhat, és a múlékony szükségre ideiglenes fedezetett lehet keresni; Anglia p. a krimi háború költségeit is az első évben nem kölcsön, hanem a jövedelmi adó felemelése által fedette. Egészen más a mi helyzetünk. Evek óta hiánnyal küzködünk és még éveken át hiányt kitüntető költségvetésekre vagyunk kárhoztatva. Ily helyzetben a fiskális jövedelem pillanatnyi emelése nem képezheti a fö elemet ; az átalános adóképesség emelése által kell állandó eredményekre törekedni. Esetről esetre a legszigorúbban meg kell vizsgálni és a leggondosabban kipuhatolni: vájjon némely adók behozatala által ezen fejlődés nem gátoltatik-e, s ezáltal a kitűzött czéltól : az állampénzügyek áUandó javitása s a jövő biztosításától, nem épen az ellenkező eredmény éretik-e el ? A valódi ujabbkori ipar csak most kezd létesülni nálunk ; fáradságosan küzd a magas fejlettségű, olcsóbb tőke, nagyobb munkaerő, és magasabb műveltség által kedvezményezett iparával szemben a szomszéd államnak s a külföldnek. Kereskedelmünk még nagyon kezdetleges állapotú; a tőkehiány mellett nehezitik még fejlődését: az észszerű kereskedelmi törvénykönyv hiánya s a kereskedelmi szerződések hiánya a velünk közvetlen szomszédságban levő keleti országokkal ; a belföldi és nemzetközi közlekedési vonalok ki nem fejlődött állapota. Magától érthetőleg szenved ettől f ö 1 d m i v e 1 é s ü n k is; hiányzik azaz ipar, mely közvetlen feldolgozás által terményeinek a legmagasabb elértékesitést biztosítaná ; hiányzik az a kereskedelem, a mely terményeinek a távolba való állandó és előnyős eladását eszközölne. Nem vakmerőség volna-e ily körülmények között, egy pillanatnyi haszon kedveért a közgazdasági fejlődést még