Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

10 pitások tárgyát j a többiek ezektol elvonatva tartatnak, miután természetök szerint csak különös törvény által, vagy a mennyiben harmadik személyek szerzett jogait képezik (nyugdijak, szerződésszerű subvencziók, kamatokés törlesztések stb. ), maga atör vény hozó által egyoldalulag egyátalán meg nem másíthatok. Ilyen lermészetü kiadásoknak, a mely Ivekkel első sorban és feltétlenül számot kell vetni, tekintendők az 18 74-re megszavazott költségvetésben: 1. Az udvartartási költség (civillista), a mely nyolcz évre meg van állapítva (1873. III. törv. cz. ), s függelékével (kabinetiroda: 74, 691 ft. ) felrúg 4. 724, 691 ft. 2. A közös kiadásokhoz való járulék, a melyet (1867: XII. t. cz. 41. §. ) néma magyar országgyűlés szavaz meg, söt nem is vitathatja 29. 217, 503 3. Nyugdijai az 1849—1866 közt alkalmazott hivatalnokoknak (248, 392 ft), és a jelen rendszer alatt szerzett nyugdíj-igények. 2. 901, 350 4. Szerződés szerinti járulék (1868: XXX. t. cz., tekintettel az ujabbi módosításokra) Horvát-Slavono r s z á g, és illetőleg a polgárosított h a t á r ő r v id ék autonóm kormányzatának költségeihez 4. 842. 000 5. Szerződésszerű járulék (1867 : XV. t. cz. 12. §.) a k ö z ö s á 1 1 a madósság kamatozásai, törlesztési és kezelési költségeihez . . 31.286.009 6. A földteher mentesítés kamatai, törlesztési, kezelési és más költségei *) 18.481.374 7. Az 1867 óta felvett m agya r á 1*) Az e költségek fedezésének czéljából az egyenes adók után vetett járulékok a tényleges állami bevételről adott összeállításunkban beleértettek.