Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

94 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. Szolnok-, Csongrád.-, Soprony-, Mosony-, Vas- és Zalavármegyék. b) A maros-vásárhelyi kir. ítélő tábla területén: jövőre nézve is az alsó-fehérmegyei Abrudbányán szókelő törvényszék bányabirósági osztálya. 1) Másodfolyamodásilag a pesti, illetőleg maros-vásárhelyi kir. itélő tábla, legfőbb bíróságilag pedig a magyar kir. curia, mint legfőbb Ítélőszék határoz. 2) 28. §. Választott bíróság. A választott bíróság s ennek eljárása a kilenczedik czimben van szabályozva. 29. §. A 25—27. §§-ban említett kivételes bíróságok a fennálló törvények és gyakorlat szerint járnak el. A p. t. r. fennebbi §§-ban említett kivételes bíróságokon kívül még megemlitendők a következők: 1) A pénzügyi törvény székek, ezeknek feladata a pénzügT^Eben felmerülő panaszok elintézése; az első folyamodás! pénzügyi törvényszékek száma tizenhatban állapíttatott meg, és székhelyeik ugyanott vannak, hol pénzügyi igazgatóságok léteznek. Az első folyamodási törvényszék három birói tagból és egy jegyzőből áll; elnök a pénzügyigazgató vagy helyettese; mindkét ülnöke az igazságügyi minister által neveztetik ki. A felfolyamodási panaszok elintézése végett Buda-Pesten pénzügyi feltörvényszék állíttatott öt birói taggal, melynek határozata ellen további jogorvoslatnak nincsen helye. 8) ') Igazságügyin, rend. 1867. decemb. 10-ről. (Törv. és Rend. Tára. I. foly. 219. szám. J) Bányabiróságok előtt folyó bányaügyekben az előforduló semmiségi panaszok elintézésére a m. kir. cnria, mint semmitöszék nem illetékes. (Semmitöszéki elj. hat. 1869. jul. 16-ról 260. sz. a.) 5) 1868: XXI. t.-cz. IV. fej. 97—109. §§. (Törv. és Rend. Tára. II. foly. 81. sz.;,