Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

80 I. CZ. A BIRÓSÁT30KRÓL. Megjegyzendő azonban itten, hogy mivel a törvény e §-ban határozottan csak „biróság"ról szól, valamely közigazgatási vagy pénzügyi hatóság előtt folyamatban levő tárgyalások a polgári eljárás meginditását nem akadályozzák l). Ad e) A p. t. r. 13. §. megállapítja az ügyek összefüggéséből folyó illetőséget (fórum connexitatis), mely esetben a különböző s egyiránt illetékes bíróságok közül azon biróság fogmindegyik ügyben eljárni, melynél előbb indíttatott meg a per; a többi az eljárást megszünteti s az iratokat a további eljárásra illetékes bírósághoz küldi át. Megjegyzendő azonban, hogy miután a p. t. r. szerint a per csak keresettel megindítható, ellenben a kérvényezés útjára tartozó biztosítási eljárás perfolyamot szükségképpen nem is tételez fel; annak megindítása, ha a biztosítani kívánt követelés iránt per tétetett is folyamatba, nem állapithatja meg tehát a p. t. r. 13. §. esetében a birói illetőséget oly biróság ellenében, melyhez az ellenfél ugyanazon ügyletből eredt keresetét a biztosítási eljárás megindítása után ugyan, de a biztosítani kívánt követelés iránti per folyamatba tétele alatt beadta2). Minthogy azonban egy biróság sem tudhatja hivatalból, hogy más bíróságoknál minő ügyek tétettek folyamatba, s ha erről birna is tudomással, még sem tudhatja azt biztosan, hogy összefüggő ügyek esetében mely bíróságnál indíttatott meg előbb a per, de ezen kívül a bíróságok rendszerint nem is járhatnak el hivatalból, a dolog természetéből következik, hogy az eljárás megszüntetése az egyik bíróságnál és az irományoknak a megelőzés folytán illetékessé vált másik bírósághoz való átküldése csak is fel- vagy alperes kérelmére következhetne be, mely kérvényben kimutatandó lenne az, hogy melyik bíróságnál indíttatott meg a per előbb, s ha ezen kérdésben a hazai bíróságok között illetőségi összeütközések merülnének fel, ezeknek elintézése a semmitő szék jogköréhez tartozik3). Ad /) Már fennebb az a) pont alatt meg volt említve az, hogy a polgári biróság előtt az eljárás meg sem indítható, ha az ügy azon biróság hatósága, illetőleg illetősége alá nem tar1) Az osztr. p. prts. 2. §. b) pontja nem „biróság" hanem „hatóság" kifejezést használt volt, és igy annak értelmében bármely hatóság előtt folyamatban levő tárgyalások a polgári eljárás meginditását megakadályozták. 2) Semm. széki eljárás hat. 1869 nov. 10-röl 2219 sz. a, ») P. t. r. 50. §.