Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

68 í. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL első folyamodás! törvényszéknél 2, a másodbiróságnál 4, sara. kir. curiánál 6 bírói tag- jelenléte kívántatik. A seramitő szék azonban a harmadbiróság eljárásából felmerült semmiségi panaszok felett az elnökön kivül legalább 10 szavazó tagból álló tanácsban határoz. Miután ezen §. elvül állítja fel azt, hogy a szavazó birák rendszerint előadók is, következik, hogy csakis méltánylást érdemlő körülmények esetében lehetne a bíróságok egyes tagjait az előadástól felmenteni, midőn p. o. alapos törvénytudományi ösmeretekkel biró és köztiszteletben álló férfiaknak a törvénykezési téren való további hasznos működése ugyan kívánatos volna, kikre nézve azonban az előrehaladott korban is meglevő teljes bíráskodási képesség mellett a perek előadása igen terhes lenne. Megállapítja továbbá ezen §. azt, hogy érvényes határozathozatalra hány birói tag jelenléte és közreműködése szükséges ; e tekintetben azonban a fennebbi §. némi változást szenvedett az 1870. május 22-én szentesitett, a képviselőházban 1870. május 24-én, a főrendiházban 1870. május 25-én kihirdetett, az 1868. 54. t. cz. némely szakaszainak módosításáról szóló törvényczikk 1. §. által, mely igy hangzik: „A polg. törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. 54. t. cz. 5. §-ának a felebbviteli bíróságokra vonatkozó intézkedése eltöröltetetvén, a helyett rendeltetik: Egyes bíróságok határozata felett a kir. tábla az elnökön kivül két, — a legfőbb ítélőszék pedig négy tagu tanácsban itél. Ellenben az első folyamodásu törvényszékektől felebbezett ügyekben a kir. táblánál az elnökön kivül négy, — a legfőbb itélőszékuél pedig hat birói tag jelenléte kívántatik. A semmitőszék az elnökön kivül négy, s illetőleg hat, vagy nyolcz tagu tanácsban határoz, a szerint a mint a semmiségi panasz valamely első vagy pedig a másod- vagy ha rm a dbiró ság eljárásából merült fel." A közreműködő birák száma kifejezetten meg levén eképpen a fennebbi 5. §. és a most idézett t. cz. 1. §. által határozva, e tekintetben csak az lehet kérdés tárgya, hogy vájjon a törvényben meghatározott számon feljül lehet-é menni ? Ezen kérdést illetőleg a p. t. rendtartásról eddig megjelent munkák