Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

66 t CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. másodikhoz az úrbéri, a harmadikhoz a váltó s kereskedelmi, csőd és bánya, a negyedikhez a büntető ügyek. Ezek közül a polgári szakosztály két tanácsot, a többi szakosztályok egy-egy külön tanácsot képeznek.—A legfőbb Ítélőszék ezek szerint összesen öt tanácsból áll A tanácsokat az elnök alakitja, lehetőleg a birák képessége és hajlamai szerint, félévi időtartamra. — Ezen idő elteltével a tagoknak egészben vagy részben változtatásával mindenik tanács újra alakitható 2). Minden tanácsnak külön és állandó elnöke van. — A tanácselnök a vezetése alatti tanács ügyvitelére nézve ugyanazon hatáskörrel bir, mely az első folyamodási törvényszékek elnökeit illeti3). — A törvényszéknek elnöke azonban az elnökletet bármelyik tanácsban és bármikor átveheti4). — A felébbviteli bíróságok elnökei végül a tanácsok valamennyi tagjainak meghivása mellett teljes tanácsülést tarthatnak és egyik tanács tagjait más tanácsban is alkalmazhatják5). E helyen különösen kiemelendő a magyar kir. curiának semmitő osztálya. — Általában mind az eddig fennállott, mind a jelenleg érvényben lévő eljárás egyetért abban , hogy semmiségnek csak a lényeges alak-szabályok megsértése szolgál alapul, s hogy e szerint a semmiség tárgya nem a törvény alkalmazásának vizsgálata, hanem oly hiányok orvoslása, melyek ha az eljárásban vagy határozatban felmerültek, újabb és szabályszerű eljárást vagy határozathozatalt tesznek szükségessé. — Nem igy a panaszok illetőségére és elintézésére nézve.— A semmitő bíróságot az eddigi eljárásban minden fellebbviteli törvényszék fokozatosan gyakorolta; ehezképest a panasz akár külön, akár felebbezéssel vagy folyamodással összekötve használtathatott, a további eljárásra nézve pedig halasztó joghatálylyal birt. Innen származott aztán annyi visszaélés, mely a semmiség olcsó útján az eljárás menetét minden lépten zsibbasztotta, s a megítélt jog érvényesítését majdnem lehetetlenné tette. — Az 1868. 54. t. cz. a semmiség minden eseteit tüzetesen kijelölvén és a magy. kir. curia semmitő osztályához utasítván, a bajon segített; mert mellőz egyfelől minden fokozatos forumot, más részről pedig a semmitő szék hatásköréből minden egyéb teendőt kizár; az érintV Ü. sz. 213. §. 3; Ü. sz. 214. §. 3) Kivévén mindazonáltal azon teendőket, a melyek az Ü. BZ. 210. §. által a törvényszéki elnöknek fenntartatnak. *) ti. sz. 216. §. '} Ü. sz. 216. §.