Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

54 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. minden bíróságnál több személy működése feltételeztetik; ezen személyek részint lényegesek, részint mellékesek. Lényegesen szükséges, hogy minden bíróságnál egy vagy több bíró legyen alkalmazva; a birói hivatal betöltése azonban különböző módon részint választás, részint kinevezés által történhetik; hazánkban mindkét mód alkalmazásban volt, a mennyiben az első folyamodási bíróságoknál, ugy a megyékben, székekben és vidékekben, mint a városokban a birói hivatalok választás útján töltettek be, mig a kir. váltótörvényszékeknél, a kir. itélő táblánál és a kir. curiánál rendszeresített birói állomásokra nézve ő Felsége a király gyakorolta a kinevezési jogot. Az 1869: IV. t.-cz. 3. §. szerint azonban: „az itélő bírákat az igazságügy minister ellenjegyzése mellett a király nevezi ki", tekintet nélkül arra, vájjon első folyamodási vagy felebbviteli bírósági állomások betöltése forog fenn. Nagy és fontos kérdés az, vájjon választás vagy kinevezés útján töltessenek-e be a birói hivatalok; mert tagadhatatlan, hogy fény- és árnyoldala van mindenik módszernek; minthogy azonban ily esetben észszerű azon módot választani, mely legtöbb előnyt biztosit, s mely ellen legkevésbbé merülhetnek fel alapos aggályok, és a kinevezési módszernek előnyei kétségbevonhatlanok, csak örülnünk kell, hogy a fennebb idézett törv. czikk a kinevezési rendszert elfogadta.1) Birói hivatalt oly magyarországi honpolgár viselhet, a ki a) életének 26-ik évét betöltötte; b) feddhetlen jellemű; c) csőd vagy gondnokság alatt nem 'áll; d) az 1868: XLIV. t.-cz. rendeleteinek megfelelni képes; végre e) a meghatározott elméleti és gyakorlati képzettséggel bir. 2) Jogi képzettség tekintetében kimutatandó, hogy: vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgát letette, vagy pedig, hogy a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben a szabályszerű elméleti vizsgákat letette, és ezen felül az utolsó vizsga letételétől számítandó 3 éven át jogi gyakorlaton volt, és pedig: egy évig l) A kinevezési rendszer mellett emel szót többek között: Posfai Károly: „a bíróságok szervezéséről" 1868-ban. megjelent értekezesében; a választási rendszert védi többek között: Szilágyi Virgil: a törvénykezés javításáról" 1865-ben közrebocsátott elmélkedésében. J) 1869; IV. t.-cz. 6. §. * Ti.