Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

II. FEJ. VÁSÁRI BÍRÁSKODÁS. 525 487. §. Elsőbbség a vevők között. Ha az áruczikkek az eladás után ugyan, de az át­vétel előtt, másnak vagy többeknek ismét eladattak a nélkül, hogy egyik vagy másik vevőnek átadattak volna: ilyen vevők közt, más megállapodás hiányában a szerződés el­sőbbsége határoz. De ha az áruczikkek valamely utóbbi vevőnek valósággal kezeihez is szolgáltattak, ez utóbbi jó­hiszemű vevővel kötött és valóságos átadás által megerő­sített szerződés a vásári biróság által fel nem bontathatik, hanem ha az ez által károsultak a kárt okozóval barát­ságosan meg nem egyezhetnének, a vásári biróság rendes perutra fogja utasítani a feleket. Az ezen §-ban foglalt intézkedések majdnem egészen az anyagi magánjog körébe tartoznak, egyedül azon meghatározás tartozik az alaki jogra, hogy a kártérítés kérdésében a vásári biróság nem Ítélhet; ez azonban már a 482—486. §§-ból kö­vetkezik. 488. §. Eljárás. A vásári biróság az itt szabályozott eltérések mellett a sommás eljárás szerint határoz. 489. §. A vásári biróságnak jogában áll alperest ugyanazon napon, melyen a kereset beadatott vagy felvétetett, sőt ha a késedelem veszólylyel jár, ünnep- ós vasárnapokon is idéz­tetni s a megjelenni vonakodót a körülményekhez képest kényszerítő eszközökkel is előállíttatni. 490. §. Hogy alperes magát vagy vagyonát az illető biróság

Next

/
Thumbnails
Contents