Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

/ h n. FEJ. VÁSÁEI BÍRÁSKODÁS. 523 latnak nincs helye (494. §.), azonban a meg nem elégedett félnek a pertárgyára s a vásári bíráskodásból származó károk megtérítésére nézve a nyertes fél ellen a rendes per útja fennmarad. 481. §. Vásári bíróság. A vásári bíróságot szab. kir. és rendezett tanácsa városokban egy elnökből, két bíróból, és egy jegyzőkönyvvezetőből álló bíróság, a nem rendezett tanácsú városokra és községekre nézve pedig az illető járási szolgabiró és esküdt, végre a 2. §-ban érintett azon községekben, melyek a sommás eljárás alá tartozó ügyekben első folyamodás! bíráskodásra feljogosittatnak: a biró és jegyzőkönyvezető gyakorolja. Birói illetőség. A vásári bíróság az országos és heti vásárok ideje alatt itél: a) a kereskedelmi viszonyokból származott s valamely különösen kijelölt vásárra kötelezett adósságok iránt; b) mindennemű áraczikknek szerződés szerinti átadása vagy átvétele kérdéseiben, ha azokra nézve vásár alatt történt meg az alku, vagy adatott előpénz: _c) a vásári forgalom tárgyaira nézve, ha a vásárra szállításuk kiköttetett, s a vásáron találtatnak; d) az áruczikkek visszaadásának követelésére vagy az ár lefizetésére nézve, ha az áruczikkek a vételár azonnali lefizetésének kötelezettsége mellett vétetnek meg, s azokat a vevő már valósággal átvette, — a meddig és a mennyiben azok a bíróság területén találtatnak; é) a vásár alatt kötött adásvevési szerződéseknek erőszak, csalás vagy tévedés alapján kért felbontása iránt, ha az áruczikkek még természetben megvannak.