Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

XXI. CZIKK. 47 5) A mezei rendőrségi ügyekre nézve, a törvényhozás további intézkedéséig, a jelenleg fennálló törvény ós eljárás tar tátik fenn. 6) A váltóügyekben követendő eljárást külön rendelet fogja szabályozni. Kelt Pesten 1869. évi márczius 30-án. Horváth Boldizsár s. k. magy. kir. igazságügyminister. Ezen czikk 2. pontjában foglalt azon intézkedés, hogy a hol az 1868: LIV. t.-cz. szolgabírót vagy esküdtet emlit, az alatt a m.-vásárhelyi kir. itélő tábla területén az egyesbiró értendő, alapszik azon körülményen, hogy az 1868: LIV. t.-cz. 1. §. V. pontja szerint az emiitett területen az első folyamodási biróságok az eddigi szerkezetökben továbbra is fenhagyattak, ezen szerkezet szerint pedig első folyamodásilag a társas biróságok vagyis törvényszékek és az egyesbiróságok Ítélnek. l) A közjegyzőség intézménye hazánkban az 1868. február 7-ről kibocsátott cs. nyiltparancs által honosíttatott, az 1855. május 21-ki közjegyzői rendtartás életbeléptettetvén. A közjegyzők hatásköre, a tulajdonképpeni közjegyzői teendőkön kivül, kiterjed a haláleset felvételére, leltár készítésére, árverezés tartására, és hagyatéki kimutatások s örökosztályok felvételére; azonban ezen most elősorolt teendőket csakis a bíróság megbízása folytán végezhetik, és kötelesek ily esetekben a birói kiküldöttekre nézve fennálló szabályokat szem előtt tartani. A közjegyzősóg intézménye Magyarországon, azaz a pesti kir. itélő tábla területén az ideigl. törv. szabály VIII. 8. §-a által megszüntettetett, Erdélyben azonban folytonosan hatályban maradott, — habár 1862 óta a megyék ós székely székek területén közjegyzők tényleg nem léteztek — és a fennebbi czikk 3. pontjában az eddigi hatáskörrel egyelőre fenhagyatott. ') A m.-vásárhelyi kir. itélő tábla területén levő folyamodási bíróságokról lásd bővebben az 1868; LIV. t.-cz. 1. § elemzésénél.