Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

36 IGAZSÁGüGYM. REND. fogása vagy balértelmezése folytán az ügyet az illetéktelen bírósághoz teszi át, jelen czikk harmadik bekezdése alkalmat nyújt arra, hogy azon bíróság illetősége ellen, melyhez az illetéktelenné vált bíróság által az ügy áttétetett, kifogás emeltethessék, egyszersmind ezen kifogás megtételének batáridejét is megállapítván. XI. czikk, A kerületi táblák az 1868: LTV. t.-cz. hatálybaléptével feloszlattatván, az előttük folyamatban levő ügyeket, azok áljapotára (stádium) való tekintet nélkül, az idézett törvónyczikk szerint illetékes bírósághoz teszik át. Az átküldés egy bíróból és egy jegyzőkönyv vezetőből álló bizottság által történik. Ha a folyamatban levő csőd- és bitbizományi ügyekben a birói illetőség nem nyilván való: a bizottság előbbi esetben a tömeggondnokot, a perügyelőt és a hitelező választmányt, a hitbizományokra nézve pedig a hitbizomány birtokosát és gondnokát, valamint a helyben vagy közel lakó várományosokat hallgassa ki, s a kivett nyilatkozatok nyomán határozza meg azon bíróságot, a melyhez az ügy átteendő. Ha a kerületi tábla előtt folyamatban levő valamely ügy a felebbviteli bíróságnál létezik: a bizottság a felek meghallgatásával határozza meg, hogy mely bírósághoz lesz az, elintézés után, a felebbviteli törvényszéktől leküldendő. Az e kérdésben felvett jegyzőkönyv, a bizottság jelentésével együtt, azon felebbviteli törvényszékhez terjesztendő, a melynél az ügy elintézés alatt áll. A birói illetőség elleni kifogásra nézve itt is az előbbi czikkben szabályozott eljárásnak van helye, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy az illetőség kérdésében beadott semmiségi panasz a hitbizományi ügyekre nézve az 1868: LIV. t.-cz. 21. §. értelmében az igazságügyminísterhez terjesztetik fel az eljáró biróság kijelölése végett.