Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

30 IGAZSÁGÜGYI!. REND. bírósági szervezet életbeléptetése folytán eltöröltetett azon régi hazai törvényeinkben gyökerezett állapot, mely szerint ugyanazon biróság több folyamodásilag, azaz: bizonyos ügyekben első — más ügyekben másod — és néhány ügyben harmadbiróságilag határozott. A pesti kir. itélö tábla területén a régebbi hazai törvények alapján az első folyamodási bíróságok közül másodfolyamodási bíráskodást is gyakorolt a) a szolgabíró, a községelőljárók illetősége alá tartozó mezei rendőrségi ügyekben az 1840: IX. t.-cz. 6. §. szerint; b) a megyei törvényszék a sommás ügyekben az 1832/6- XX. t.-cz. 3. §. szerint és az alispántól felebbezett perekben az 1848: X. t.-cz. 5. §. értelmében; de ezenkívül a megyei törvényszék még harmadfolyamodásilag is határozott, azon mezei rendőrségi ügyekre nézve, a melyekben szolgabíró másodfolyamodásilag itélt, az 1840: IX. t.-cz. 6. §. értelmében. Ezen most említett első folyamodási bíróságok érintett felebbviteli bíráskodását az 1868: LIV. t.-cz. megszüntetvén az által, hogy csakis tisztán első folyamodási és tisztán felebbviteli bíróságokat állapított meg, szükséges volt akképpen intézkedni, hogy az oly első folyamodási bíróságok, melyeknek az eddig fennállott szabályok szerint gyakorolt felebbviteli bíráskodását az 1868: LIV. t.-cz. megszüntette, a náluk 1869. június 1-ső napjával még elintézetlen ügyeket a kir. itélö táblához, mint polgári ügyekben tisztán másodfolyamodási bírósághoz felterjesszék. Miután továbbá az 1868: LIV. t.-cz. elvül állítja fel azt, hogy minden ügynek kivétel nélkül három fóruma — de csakis ennyi és nem több — legyen, önként következik, hogy jelen czikk 4. pontjában ki kellett mondani, hogy az 1868: LIV. t.cz. 25. §-ban említett azon ügyekre nézve, (úrbéri ügyek) a melyekben a kir. itélö tábla az emiitett törvény hatálybalépte napjáig harmadbiróságilag végérvényesen határozott, további felebbvitelnek nincs helye. Azon ügyek sorába, a melyekben az eddigi törvk. szabályok szerint a kir. itélö tábla harmadbirósági határozata ellen is volt helye felebbezésnek, és igy jelen rendelet fennebbi czikke 5. pontja szerint a magyar kir. curiához is felebbvihetök, tartoznak az arányositási ügyek,') továbbá a határjárási és rövid visszahelyezési perek.2) A jelen czikk 6-ik pontja, daczára annak, hogy az 1868: l) 1807 : XXI. 14. §. 183%: XII. 18. g. l) Ideigl. törvk. szab. I. 40. §.