Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)
II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet
172 H. ez. AZ ÜGYFELEKBŐL. 90. §. A szegények képviselete. Vagyontalan perlekedők rezére a bíróság rendel képviselőt. A vagyontalanság- hatósági bizonyitványnyal igazolandó. * * A perlekedés költséggel, sokszor igen nagy költséggel van egybekötve; egyfelől a bélyegdijak és bizottsági költségek, más*, felől a képviselő illetékei tetemes összegre mehetnek, oly öszszegre, melyet szegény állampolgár fedezni nem képes. De mági9 módot kell nyújtani a szegénynek is, hogy jogát érvónyesitse ós megtámadások ellen magát védelmezhesse. Módot nyújt erre az államhatalom a szegénynek is az által, hogy megadja a szegényi jogot. Ezzel egybekötve van mindenekelőtt azon kedvezmény, hogy az illető szegény fél egyelőre mentesittetik a bélyegilletékek fizetésétől, ezenkivül a szegényi jogból kifolyólag követelheti az illető fél, hogy részére egy szegényi képviselő rendeltessék, ki ingyen és jutalomra való igény nélkül tartozik a felet képviselni. Minden ügyvéd köteles a rábizott szegényi képviseleteket ingyen ellátni. 3) A szegények képviseletéért csak akkor van joga az ügyvédnek fáradsága megfizetését igényelni, ha a védencz vagyonhoz jut, vagy az ellenfél a költségek megtérítésében elmarasztaltatik és ezek attól be is hajtathatnak. *) Feltétele a szegényi jog megadásának a szegénység létezése. A törvény nem határozza ugyan meg, hogy kit kellessék szegénynek tekinteni, általában véve azonban szegénynek tekintendő az, ki az élet fentartására legszükségesebbek fedezésén kivül más saját vagyonnal nem bir, miből a per költségeit megfizethetné. A szegénység hatósági bizonyítvány által igazolandó, s ha valaki a szegényi jog megadását igényli, az iránt ezen bizonyítvány melléklése mellett azon bíróságnál kell folyamodnia, mely előtt a per megindítandó lesz, vagy folyamatba tétetett. A szegényi jog megadásának joghatálya egyedül azon perre nézve nyilvánul, a melyre vonatkozólag megadatott; mint az illető személy viszonyai alapján adott jog, egyedül ezen személyre nézve hatályos, s nem terjed ki a pertársakra. }) Erdélyi ügyvédi rendtartás. 88. §. V U, o. 89. §.