Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

164 H. CZ. AZ ÜGYFELEKRŐL. mas bizonyítékokat a törvény által előszabott mtáon a biróság eleibe terjeszteni; minden cselekvés bizonyos alaki szabályok megtartásához van kötve, s ezen szabályoknak figyelmen kivül hagyása egyfelől káros következményeket eredményezne a félre nézve, de másfelöl nehezitené a biró működését, s ebből kifolyólag késleltetné az ügyek gyors lejártatását; szükséges tehát feltétlenül, hogy az eljárás ezen neménél a felek szakértő és oly. egyének által képviseltessenek, kik elegendő biztositékot nyújtanak az iránt, hogy a perek szabályszerű tárgyalására és a felek érdekének megvédésére szükséges szakértelemmel és kellő jártassággal birnak; ily személyek az ügyvédek Az ügyvéd feladata, a perek folytatásánál akár a fél mellett, akár a fél helyett jogi segélyt nyújtani2;,- e szerint az ügyvéd feladata ugy az egyszerű helyettesítést, mint a tulajdonképpeni jogsegélyt magában foglalja. Az Írásbeliség természete szerint az ügyvéd tevékenysége főképpen az iratok fogalmazásában áll, mig szóbeliségnél egyszersmind, vagy még túlnyomólag is az ügy érdemébeni szóbeli védelemre (Plaidoyer) van hivatva. Minthogy pedig hivatásánál fogva az ügyvéd fontos szerepet játszik a felek pereinek folytatásánál, és alapos jogtudománya és gyakorlottsága által megbízójának ugyan nagy hasznot, de rosz akarat és tudatlanság által még sokkal nagyobb és sokszor kipótolhatlan kárt okozhat, az állam-hatalom kötelessége gondoskodni arról, hogy csak oly egyének jogosíttassanak fel az ügyvédség gyakorlására, kik teljes biztositékot nyújtanak arra nézve, hogy magasztos és fontos hivatásuknak teljesen megfelelni akaratuk és képességűk is van. E tekintetben biztosítékul szolgál az illetőnek tudományos képzettsége, különösen a jog- és államtudományok terén, és az erkölcsi minősültség. Az ügyvédség gyakorlására az állam-hatalom ad jogosultságot; e tekintetben kétféle rendszert kell megkülönböztetni; ') A bannoverai p. t. r. 67. és 68. hasonló megszorítást tarta'maznak; a törvényszékeknél és felülvizFgálati törvényszék előtt a felek kötelesek magukat egy ottan székeld ügyvéd által képviseltetni, hacsak nem lakunk a biróság székhelyén és egyúttal jogi vizsgát eredménynyel nem állottak ki. — A járásbíróságoknál a felek ügyeiket vagy személyesen, vagy meghatalmazottjuk által vezethetik, azonban miuden a biró ági kerületen kivül lakó léi, hacsak ott lakó meghatalmazottja uines, tartozjk az első fellépésekor egy a bírósági kerület illetősége alá tartozó egyént a kézbesítések elfogadása végett megnevezni. *) Eademaua: i. m. 81. §.