Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

142 H. CZ. AZ ÜGYFELEKRŐL. pedig egy keresetben összefoglalva A. ellen érvényesíteni. Úgyszintén: ha A. tartozik B. C. és D. hitelezőknek bizonyos kölcsönvett összegekkel, és Ijj. ugyanazon egy nyilatkozatában magára vállalja A-nak ezen* tartozásait, B. C. és D. hitelezők jogosítva lesznek, egy keresetben, mint felperes társak mindhárom igényt E. ellen érvényesíteni. Viszont, ha A. egy kölcsönt, ad B. és C. testvéreknek és ezek a kitűzött időre nem fizetnek, jogosítva lesz A. egy keresetbe foglalni B. és C. ellen igényeit. Megjegyzendő azonban, hogy arra nézve, hogy pertársaság akár fel-, akár alperes részen létesülhessen, nem szükséges, hogy a pertársak között jog- vagy kötelezettség-közösség létezzék, sőt elégséges, ha csak a jogalap közös, azaz mindenik pertárs igénye vagy kötelezettsége ugj*anazon egy jogalapból származik. b) Ugyancsak a p. t. r. 66. §. a) pontjából és. a 74. §ból következik, *hogy azon esetben is létesülhet pertársaság, ha a több rendbeli igények vagy kötelezettségek ugyan nem származnak ugyanazon egy jogalapból, de mégis hasonnemü ügyletekből erednek, csak hogy ily körülmények között a 74. §. határozottan megkívánja, hogy mind a fel-, mind az alperes részen levő pertársak a kereset tárgyává tett minden egyes hasonnemü ügyletben mind együttesen résztvettek legyen, és érdekelve legyenek; következik ez egyfelől a 74. §. ezen szavaiból: „mindnyájuk irányában mindannyi meg perlettekkel közös hasonnemü ügyleteken alapszik", másfelől pedig a 112. §-ból, mely szerint, ha a sommás tárgyalásra, illetőleg ( a per felvételére kitűzött határnapon több pertárs közül csak néhányan jelentek meg, a meg nem jelentekről az feltételeztetik, hogy a megjelent pertársak közül annak védelméhez csatlakoznak, a mely részökre a legkedvezőbb; ezt pedig nem lehetne feltételezni, ha a pertársak a kereset tárgyává tett minden • egyes hasonnemü ügyletben nem vettek volna mind együttesen részt, s nem lennének az egyes hasonnemü ügyletekben mindnyájan érdekelve. c) Szükséges továbbá, hogy azon biróság, melynél a kereset beadatik, az összes személyekre vonatkozólag — tehát mindenik pertársra nézve — illetékes legyen, mi különben csak akkor lehet különös kérdés tárgya, ha több alperes ellen együttesen intéztetik a kereset. d) Végül az eljárás természetéből következik, hogy többek közös fellépése csak akkor lehetséges, ha a kereset tárgyát képező igények az eljárás ugyanazon neméhez tartoznak.