Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

122 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL, azon körülmények veendők figyelembe, melyeket felperes keresetében az illetőség igazolása tekintetéből felhozott, s ha ezek szerint az ügyre vonatkozólag magát illetékesnek nem találja, a kereset vagy másnemű beadvány, hivatalból visszautasítandó, ellenkező esetben pedig elfogadandó és szabályszerüleg elintézendő. A fennebbi §. alapján a törvényszék mint rendes perbirája, jogositva van hivatalból visszautasítani az oly keresetet, mely a sommás per birája elé tartozik; s viszont"ezen joga van a sommás per birájának, a rendes eljárásra tartozó keresetekre nézve l). A fennebbi §. lső és 2-ik bekezdése között látszólag ellenmondás létezik, mennyiben az 1-ső bekezdésben a bíróságok arra utasíttatnak, hogy az illetőségűkhez nem tartozó kereseteket , és másnemű beadványokat hivatalból visszautasítsák, a második bekezdésben pedig az mondatik, hogy a nem illetékes bíróság is illetékessé válik rendszerint, ha alperes az illetőség ellen törvényes időben kifogást tenni elmulasztott;—azonban ezen ellenmondás csak látszólagos, mert miután a dolog természetéből következik, hogy a bíróság valamely keresetet vagy másnemű beadványt a p. t. r. 51. §. alapján hivatalból csak akkor fog visszautasítani , ha illetéktelenségét nyilvánvalónak tartja, fordulhatnak elő oly esetek is, midőn maga a bíróság illetéktelenségét nem tartotta nyilvánvalónak s igy a keresetet vagy beadványt nem is utasította vissza ; és ez esetre vonatkozik a fennebbi §. második bekezdésének határozata2). Mindazonáltal kivételt képeznek a p. t. r. 8. ós 53. §§-ban emiitett ügyek, u. m. a polgári' bíróságok hatósága alá éppen nem tartozó ügyek, — továbbá a telekkönyvi, hitbizományi, házassági és olyan ügyek, melyeknél távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyek vannak érdekelve ; ily esetekben tehát a nem illetékes bíróság nem válik illetékessé , habár az illetőség ellen törvényes időben kifogás nem is tétetett. A bíró illetéktelensége miatti kifogás sommás eljárásban mindjárt a tárgyalás kezdetén megteendő; ha pedig ugyanezen kifogással alperes a rendes eljárásban kiván élni, azt a keresetlevél vétele és a per felvételére kitűzött határnap közötti idő első felében tartozik a törvényszékhez Írásban beadni8). ') Semm. sséki elj. hat. 1869. aug. 10-röl 740. sz. a. V Ezzel megegyezöleg intézkednek az osztr. ill. szab. 1, és 2. §§. 8) P. t. r. 97. és 98. §§.