Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

m. FEJ. BIR. ILLETŐSÉG. 115 Telekkönyvi előjegyzések igazolásáról és az előjegyzés által biztositott tulajdoni és szolgalmi jogokról azon telekkönyvi hatóság itél, a melynél az előjegyzés történt Hogyha ugyanis valamely követelésnek a nyilvánkönyvekbe (telekkönyvekbe) való bekeblezése az okiratbani törvényszerű alakiság hiánya miatt meg nem történhetik, a hitelező magát előjegyeztetheti; ezen előjegyzés által feltételes zálogjogot nyer, mely, ha a követelés szabályszerüleg igazoltatott, az előjegyzési kérvény benyújtása idejétől fogva feltétlenné válik. l) Hasonlólag, ha az, ki valamely ingatlan dolgot tulajdonul' igényel, erről hiteles ugyan, de nem minden a bekebelezésre nézve előszabott kellékekkel ellátott okiratot bir, hogy előtte senki előjogot - ne nyerjen, a telekkönyvbe való feltételes beigtatást (előjegyzést) eszközölhet; ezáltal feltételes tulajdonjogot nyer, s mihelyt birói Ítélet következtében az előjegyzést igazolta, a törvényes rend szerint benyújtott előjegyzési kérvény idejétől fogva igazi tulajdonosnak tartatik2) Midőn tehát ily előjegyzések igazolása forog fenn, ezek azon telekkönyvi, hatóság illetőségéhez tartoznak, a melynél maga az előjegyzés történt. Kitűnik továbbá a fennebbi §-ból, hogy a követelés behajtása iránt támasztott kereset az előjegyzés igazolási keresettel összecsatolható, megjegyzendő azonban ugy ezen, mint azon esetre nézve is, midőn valamely bekeblezett vagy előjegyzett követelés behajtása czéloztatik csak, hogy felperes a keresetet akár az alperes személyes bírósága, akár pedig azon biróság előtt érvényesítheti, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik.3) Azonban a telekkönyvileg bekeblezett vagy előjegyzett követelés esetében, felperes a fennebbi §. értelmében sem választhat egyesbiróság és törvényszékek, hanem csak haT sonbiróságok között. *) 45. §. Csődügyek, Csődügyekben a bíráskodás: a) Kereskedőkre, gyárosokra s közkereseti társasán ságokra nézve az ingatlanok fekvésére való tekintet nél') Osztr. polg. törvk. 463. §. *) Osztr. polg. törvk. 438. §. 3) L. különben az 1855. dec. 15-ki telekkönyvi rendtartást 96. §. és as orsz.-birói értek. m. I. 157. §. *) Semmitöszéki elj. hat. 1869. aug. 21-röl 905. sz. a.