Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

1 CZ< A BIBÓSÁGOKBÓL. A 35-ban szabályozott birói illetőség felperest azonban nem kötelezi, hanem csak jogot biztosit részére, hogy követelését vagy alperesnek rendes lakhelye szerint illetékes bíróságnál, vagy pedig az ezen §-ban emiitett bíróságok valamelyikéhói érvényesíthesse, 36. §. Házassági perekben, A római, latin és görög szertartású katholikusok, valamint a keleti szertartású keresztények házassági viszonyból származó minden perei, melyekre nézve a szentszékek eddigi illetősége megszüntethetett; továbbá a mindkét felekezetű evangelicusok ós unitáriusok válóperei, valamint a házassági összeköttetésből ós elválásból keletkező egyéb keresetek, a mennyiben ezen felekezetek egyházi bíróságai rendezve nem volnának, végre az izraeliták válóperei, akár kölcsönös megegyezéssel, akár per úton szóndókoltatik az elválás: a 22-ik §-ban megnevezett azon törvényszék illetőségéhez tartoznak, a melynek területén a házas feleknek állandó ós utolsó együttlakásuk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kéretik: a távollévő fél, — a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen — azon törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó fél lakik. Egyébiránt a mindkét felekezetű evangelicusok házassági ügyeire, valamint az eljárásra nézve az 1791: XXVI. t.-cz., illetőleg az 1786. jnárczius 6-án kiadott útasitás és az eddigi törvényes gyakorlat szolgál tovább is zsinórmértékül. (V. ö. a 22. §-hoz tett megjegyzéseket.) A fennebbi §-ban idézett 1791: XXVI. t.-cz., továbbá az 1786. márczius 6-án kiadott útasitás, végül az izraeliták házassági pereiben követendő eljárást szabályozó 1863. nov. 2-án 15940. sz. a. kelt udv. rendelvény, e munka végén levÖ „toldalék"-ban megtalálhatók.