Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 78 — 'kijelenték, hogy ha e nemti ügyekben tiltó parancsokat adott ki a kir. kanczellária; azokat a fölség megsemmisíti, egyszersmind gondja lesz, hasonlók többé ki ne adassanak s a törvény útja ne zárassék el; épen azért az evangélikusok — volt a további tanács hagyjanak fel követeléseikkel s biztosító leveleket nyerve, vegyenek részt a közügyekben; mert — tevé hozzá a nádor — az egész országnak terhére váló német katonaság kiszállításáról, a végházak ellátásáról, s más közszükségekröl közösen kell határozni, máskülönben a király a jelenlevőkkel határozand. Vesselényi, végre, inté a követeket, ugy hassanak küldőikre, hogy a vele, ha kell, ismételve is tartandó magánértekezletek útján a fennforgó viszály elintéztethessék, Porcia pedig hozzáadá még, hogy az evangélikusok által eddig felhordott okokkal nem volna bebizonyítva, miszerint sérelmeiket meg kell még ezen országgyűlés alatt orvosolni; a r. katholikusok okai sokkal fontosabbak : az evangélikusok tehát nyomatékosabb okokkal álljanak elő, mert azokkal, a melyeket eddig előadtak, kiviniok mitsem lehet. Az evangélikusok feszülten várták az imént leírt értekezlet eredményét s megértvén másnap a történteket, ugy látták, hogy az új érvek követelése nem egyéb álnokságnál, melylyel kicsikarandók kezeikből a diplomák- s a linczi békekötés 4-ik pontjának kedvezményei. Mivel pedig a fölségnek benyújtott két folyamodványban kifejtett okaikat megczáfolva nem találták: Farkas Lászlót, Retkes Balást, Székely Andrást, Görgey Ezékielt, Gedey Andrást s másokat azonnal a nádorhoz küldötték, nyilatkoztatnák ki, hogy uj vitákba nem bocsátkoznak, hanem a diplomák- s törvényekhez továbbá is ragaszkodnak, őt pedig kérik, tudassa ezen végelhatározásukat a királyival. Vesselényi intések-, fenyegetések-, hízelgések-, sőt könnyekkel is majd egy óráig törekvék megtántoríiani a küldötteket. Egyebek közt mondá : a király többé nem gondol vele, akár vesznek az evangélikusok az országos ülésekben részt, akár nem, az ügyeket nélkülök is letárgyaltatja. s>Isten engem ugy segéljen*, folytatá, »hogy semmit sem visz Kgtek ezzel az Kgtek keménységével végben, hanem azt nyeri Kgtek vele, hogy ő felsége ez Kgtek vakmerő keménységét és megátalkodott vakmerőségét, ellene való tusakodását az egész keresztyénségnek fogja manifestálni és így