Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)
— 18 — becstelenítők, a mennyiben a »diván« török szó a magyarok kö/t gyűlöletes és becstelenítő, olyan szavakat pedig közgyűlésekben használni tiltják a törvények. S mivel úgy saját, mint küldőik becsületét megvédeni s hasonló sértegetések útját idejekorán bevágni ohajtanák; jóllehet az iránt fölkérték már a nádort, el nem mulasztandónak hitték egyszersmind a hget őszintén értesíteni és alázatosan megkérni, támogassa őket tanácsaés segélyével, hogyan kellene ez ügyet elintézni s hasonló merényleteket tőlük és küldőiktől eltávolítani. Mert ha e merészség mindjárt kezdetben büntetlenül marad, a köztanácskozásokban minő szabadságot és békét ígérhetnek magoknak, Ítélje meg akárki. A hg pártfogását tehát ugy ez ügyben, midőn ez a fölség elé kerül, mint más előfordulandó s igazságos tárgyakban, különösen a vallásban, alázatosan kérik. —- A hg, válaszában, örömmel hallotta, hogy az ülőhelyek miatti nehézség el van hárítva. Gondja lesz rá, hogy Morócz kihágása, midőn a fölség elé kerül, kellően orvosoltassék. A vallásháborítást illetőleg nagyon védte a fölséget, a kinek, a pápai, föntebb említett esetet kivéve, másról eddig tudomása nincs ; de az előterjesztendőket, kihallgatván mind a két fél panaszait, atyailag és kegyelmesen intézi el a király. A hg azonban tanácsolta, hogy a vallásügyet, mint különben is magánügyet, az idő rövidsége s a fenyegető veszélyek miatt, tegyék félre s csak az ország megmaradására vonatkozókat vegyék tanácskozás alá annálinkább, mivel a vallásügyről van elég törvény hozva, melyek szerint a sérelmet szenvedők elégtételt kereshetnek. Rottalnál Szuhay Mátyás, Bene János, Ebeczky János, Dobay Gábor, Thábory Tamás tisztelkedtek s tőle elég nyugtató Ígéretet, biztatást nyertek. A Farkas László vezérlete alatt járt küldöttség arra kérte a nádort, siettesse az országgyűlési tárgyalások folyamatba tételét, nehogy hasztalanúl múljék az idő. Mivel pedig hír érkezett, hogy Szathmár felé tart a német katonaság, ennek, mielőtt nagyobb kárt okozna az ottani vidéknek, onnan kiszállítását eszközölje. — Vesselényi az elsőre azt válaszolá, hogy a királyi előtérjesztvények mankába vannak már véve ; a másodikra, szigorú parancsot adand ki a fölség, hogy a német katonaság kihágásoktól őrizkedjék. — Ez utóbbi felelettel nem levén a fel-