Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 219 — tcz. némelyek kétségének eloszlatására kinyilatkoztatja, hogy az 1G59. 8. tczikkben két évre ajánlott 10 forint nem mindöszsze, hanem évenkint értendő. A 24-dik tcz., mely rendeli, hogy azon, körülbelül 1500 irtot, mely az ingyenes munkáknak váitságából ngs Keglevich Péternél maradott, az egerszegi várnak kapitánya vegye meg és számadásnak terhe alatt azon várnak erősítésére fordítsa. A 25—27-dik tcz., melyekben számadások vétetni rendeltetnek, az elsőben ugyan az élelmi segedelemről, katonai és koronaőrzési adózásokról, másodikban pedig a kamarába egész a mostani országgyűlésig beszolgáltatott félharminczadokról, harmadikban végre a vármegyék által nem csak a nemeseknek, hanem az országnagyoknak jobbágyaira is kivetett adózásokról. Továbbá a félharminczadra nézve teljes elmarasztaló és felmentő hatalommal bíró számvevők neveztetnek ; a vármegyék által kivetett adók fölötti számvételek pedig a vármegye kiküldöttei által a fő- és alispán vagy azoknak emberei előtt letétetni és ezen adóknak hátramaradásai a határszéleknek erősítésére fordíttatni rendeltetnek. A 28-dik tcz., melyben a rendek az 1655. 51-dik czikkre hivatkozás mellett szükségesnek nyilatkoztatják, hogy ne csak a vármegyékben folytonosan kiszolgáltassék az igazság, hanem ünnepnyolezadi és rövid törvényszékek mind a felső, mind a dunáninneni és túli részeknek számára tartassanak és azoknak tartását a király megparancsolja. Továbbá néhány elhalt ülnökök helyett mind a föívizsgálati székhez, mind a kir. táblához más főpapok és bárók neveztetnek. A 37- és 38-dik tcz., melyek közül amabban Magyarország határainak eligazítása iránt megújíttatván az 1655. 3o. és 1659. 66-dik czikkek és a Slézia felé létező határok dolgának előmozdításával a nádor, kit a király után az ország határai fölötti gondoskodás leginkább illet s ki aBudetin vára birtokosaival lefolyt határperének bevégzése után maga is ezen határoknak ügyében érdekelve vagyon, különösen megbízatván, Ausztria, Styria, Slézia és Morva felé biztosok neveztetnek és összejövetelöknek határnapjai kitűzetnek; emebben pedig Horvátország és Slavonia, főleg Karniolia és az adriai tenger felé létező határainak rendbeszedése iránt megújíttatváu a fenn elöidézetteken túl az