Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 12 — ban, melyet eddig is dicsiretesen sokak példájára contestálni méltóztatott, nincsen közülünk az ki kételkednék, sőt hazájához való Ngd igaz szereteti minálunk constálván, Ngdat mint kegyelmes urunkat és elfogyatkozott édes nemzetünknek még íonálló egyik magyar columnáját demisse kérjük, indítsa Ngdat szánakodásra az mi édes hazánknak siralmas igye s annak megorvoslására Ngod mennél hamarébb az posoni gyűlésre való jövetelit az ő felsége bejövetele előtt maturálni méltóztassék. Ben lévén már az mi kegyelmes urunk palatínusunk és édes atyánk (méltán is mondhatjuk atyánknak, mert siralmas s terhes nyavalyáinkat atyaiképen érzi) Ngddal vehesse kegyes szemei eleiben ez mi könyvezésre méltó siralmas panaszinkat és experimentaliter Játhassuk s érezhessük meg mi azt, hogy az Ngtok idejében és tisztviselésében az romlásra hanyatlott haza nem jut utolsó veszedelemre, hanem az Ngtok szíves indulatja s megmaradásra való szándékozása által meggyámolíttatik s előbbi békeségére romlandó állapotjábúl felemelkedik Ngtok boldog és ad seram posteritatem fönnmaradandó jó emlékezetekre. El is hittük Ngd ez demissa instantiánkat kegyelmes tekintetiben vévén bejövetelit maturálni méltóztatik. Mely Ngd kegyelmességét és jó akaratját mi is principálisinkkal együtt kész szolgálatunkkal reeompensálni igyekezünk. íllustrissimam Excellentiam Vram felicissime ad vota valere animitus comprecantes. Dat. Posonii die 11. mens. May. 1662. lllustrissimae Excellentiae Vrae Servitores paratissimi Partium regni Hungáriáé superiorum ac cis et ultra danubianorum Cottuum, nec non ceterorum dominorum Magnatum, liberarum item ac reg. Cittum ad ipsa regni comitia expediti Nuncii. E levelet a nádor elolvasva és helyeselve, a mitől elejénte vonakodott, saját lovas embere által küldötte el Zrínyinek, a ki azután az országgyűlésen meg is jelent, de Csáky István tárnok, Forgách Adám érsekújvári kapitány, Erdődy György, Imre és Miklós, Rhédey Ferencz, Tököly Zsigmond, Miklós és István, Perényi Gábor és György, Révay Imre, Sennyey Ferencz, Osztrosith Mátyás, Szécby György és Gáspár, Zay László, Melith Péter