Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 210 — A 20-dikra. Ismételve óhajtók, hogy a felvidéknek még az országgyűlés alatt bennszülött főkapitány adassék. A 29-dikre. Jelenték, hogy az elvesztett Váraddal szemben építendő erődök ügyében az 1613.17. tcz.-ben kijelölt mód szerint, mint Kanizsa eleste után, bizottmány volna kiküldendő. Ugyanazon bizottmánynak a különben k. hatalom által kiváltságolt hajdúk megmaradására néave is valami bizonyosat kellene megállapítania. A végvárak megerödítésére kiszolgáltatandó közmunkákhoz, mult évek szerint, hozzájárulni s arról külön törvényt alkotni készek, de gabonában segélyt ezúttal nem adhatnak, mert a szegény jobbágyok gabonájának nagy részét a német katonák fölemésztették, a termés rosz volt s a szegény, mindenfelől zaklatott jobbágyok a hátralékban levő gabonát sem adhatják meg. A gabona árára s a kapitányok általi beszerzésére nézve rajta lesznek a megyék, hogy a határőröknek drágábban, mint más lakosoknak, ne árúltassék a gabona. A Kallóból elszállított ágyúkat visszaadatni kérték. A 21-, 22-dikre. Esedeztek, hogy a Draskovichféle hátralevő pénznek, mint magyarnak, elköltése az 1659. 5. tcz. szerint újra az érsekre és magyar pénztárnokra bízassék. A 30-dikra. Az 1630. 17. tcz. megtartását kérték. A 34-dikre. Egy egész megyének meggátolt igazságszolgáltatását nem magán-, hanem közügynek látták s hasztalanul lesz a megyének pallosjoga, ha azt gyakorolnia nem lesz megengedve : újból kérték tehát, hogy nem csak Győrmegye, hanemmás megyék is és pallosjoggal bírók a hatósá guk alatt levő személyeken azt szokott helyeke n gyakorolhassák s ebben őket a tábornokok és kapitányok ne gátolják. A 39-dikre. Kívánták, hogy a magánadósságok behajtására nézve az 1655. 33. tcz.-ben megengedett mód tartassák meg, t. i., hogy az olyan adósságok behajtását, valódiságuk kiderítése után, késleltető parancsok s új törvények mellőztével, a szomszéd tartományok biráiboz intézendő parancsokkal a fölség mozdítsa elő. A többi két pontra nézve a király beleegyezését kérték, mert méltánytalannak látták, hogy magyarok ügyei felett külföldiek bíráskodjanak, hanem a felperes folyamodjék az alperes bírájához, külföldiek pedig nem kötelesek megvenni a magyarok adósságait.