Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 202 — tományok itteni értékében fogadják el a magyar pénzt s azok nem hogy elfogadnák azt, hanem elfogadását némely helyeken a fölség s országlakosok nagy és világos sérelmével; poroszlók által tiltják : a rendek ennélfogva esedeznek a királynak, még az országgyűlés alatt parancsolja meg a szomszéd tartományoknak, hogy a magyar pénzt folyó értékben fogadják el. 61. ) Az is kárára van az országnak és lakosainak, hogy a sclmeczi kamara elnöke az új körmöczi pénzt kevés ezüstből s csaknem merő rézből vereti, a miért is eltűnvén a külső ezüst szín, a pénz csaknem csupa rézből valónak látszik ; azon elnöknek tehát parancsolja meg a király, hogy a pénzt több ezüstből, az 1659. 72. tezikkben megállapított láb szerint, veresse, a bányáiktól megfosztott s az aranyolvasztás ezelőtti módjával a bányakamarák elnöke által megkárosított bányabirtokosok helyeztessenek vissza és szabadítékaikban hagyassanak meg. 62. ) Miután a meghalt koronaőrök helyébe a király azon hivatalba a mostani országgyűlésig erdödi Pálffy Miklóst és Zichy István kamaraelnököt állította, a rendek a nevezetteket, mint országos érdemű személyeket, azon hivatalban meghagyják azon kikötéssel, hogy a kamaraelnökök e hivatalra ezentúl ne választathassanak s jövőre a koronaőrök választásának eddigi módja tartassék meg. 63. ) Azt is czélszerünek vélik a rendek, hogy az egész ország nevében írandó levelek megpecsételése végett az azelőtt is használt országos pecsét ujíttassék meg, melynek közepén Magyarország czímere, e körül pedig a már azelőtt is az országhoz kapcsolt részek czímerei vésessenek ki, maga a pecsét pedig a korona mellett őriztessék s onnan az egész ország tudta nélkül és szükségen kivül senki ki ne vegye és ne használja. 64. ) A rendek alázatosan ajánlják a királynak, hogy a Zrínyi Miklós részére alkotott 1659. 109. tezikket foganatosítsa. 65. ) Tekintetbe vévén Szakmárdy Jánosnak, Horvát- és Tótországok ítélőmesterének különös érdemeit s fáradalmait, melyekkel úgy a jelen, mint a m. országgyűlések alatt az országnak szolgált, önként megengedik a rendek, a király által is megengedtetni kívánják, hogy ugyanöneki s minden hivatalutódának más itélőmesterekként az országgyűlésen szavazata, helye és napidíja legyen s neki a mostani országgyűlésen is napidíj adassék.