Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)
- 10 — katonaság, mert az általa okozott károk megtérítése s az azokat okozók megbüntetése fog követeltetni. Ha Leopold a protestánsokat, kiket ö — a nádor — hivatala s esküje szerint támogatni köteles; kielégíti, a rom. kath. egyházba téritett sok ezer lélek előbbi egyházába tér vissza, mi a r. katholicismns kárával és szégyenével járna ; ha ki nem elégíti őket, az országgyűlésen bizonyos a szakadás, a királyi méltóság világos megcsorbúltával s a keresztyénség nagy veszedelmére. Könnyebben volna elintézhető a német katonaság ügye, ha sikerülne meggyőzni az országot, hogy a nem elnyomás, hanem szabadítás czéljából behozott külföldi katonaság addig, míg a török és Erdély szándéka nincs világosan tudva, az országban múlhatlanúl szükséges, a király pedig jobb rend s fegyelemben fogja tartani s a kihágókat keményen megbüntetni. Ha e két pontra nézve Leopold nem intézkedhetik, vagy intézkedni nem akar kedvezően, az országgyűlésre el se jöjöD, hanem azt a nélkül, hogy a jövőnek határnapot tűzne ki, jó ürügy alatt napolja el; ha pedig mind a két pontban kielégíti a rendeket, a nádor bizton állíthatja, hogy az összehívottnál szerencsésebb országgyűlés egy század óta nem volt*).— Leopold az országgyűlés megtartására határozta el magát; de Wesselényi május 6-kán is az előbbihez hasonló levelet irt neki.**) Az országgyűlés kihirdetése, kivált a főrendek részéről, közönynyel lett fogadva. Vitnyédy még april 26-kán is Zrínyi Miklósnak, söf május 10-kén Tökölynek is azt ajánlotta, Pozsonyba ne menjenek***). Maj. 1-je, az országgyűlés megnyitásának napja, elérkezett, és sem ő felsége, vagy miuisterei nem voltak még Pozsonyban, sem a főrendek és követek elannyira nem gyűltek volt még öszsze, hogy maj. 10-dikén Vitnyédy azt kérdé Kecskés Istvántól : lesz-e országgyűlés vagy elmúlik ? f) Végre maj. 11-kén Szuhay Mátyás szállásán első magánértekezletre valláskülönbség nélkül gyűltek össze a felföldi kö*) L. a » Toldalék* első számát. '*) L. u. o. a második számot; v. ö. a harmadik számmal is. *) Magyar történelmi tár XV. köt. 203., 205. 11. f) U. o. 205. lap.