Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 194 — megvenné, az olyatén adós&ági keresetre úgy az országban, mint azon túl illetéktelennek tartassék, sőt azon adósságot veszítse el. Ellenben azon adósságok ügyében, melyekkel külföldiek magyaroknak tartoznak, minők az esztergomi és győri káptalanoké Bécsben, Draskovich Miklós- és Jánosé, zágrábi káptalané ; Kerekes András- és Menyhérté, Sicser György örököseié Alsó-Ausztria országházán, Körtvélyesy Kataliné a bécsi főpostaigazgatónál s másoké, melyek az 1655. 13. és 1658. 82. tczikkekben elősorolvák, esedeznek a rendek, parancsolná meg Leopold, hogy azokat az adósok minden késleltető parancsok és a végrehajtás halogatása nélkül a már időközben elmulasztott vagy ezentúl felnövekvő kamattal együtt kötelezvényeik tartalma szerint fizessék le, különben szabadjon a hitelezőknek nádori letartóztató parancs mellett magoknak elégtételt szerezniek. 40. ) A rendek az 1659. 15., 16., 17., 19., 20. törvényeket megújítandóknak és a végházi felsőbb tisztekre is kiterjesztendöknek vélik akként, hogy az azokban megjelölt s megalkotásuk óta bármely megyében elkövetett vagy elkövetendő kihágásokért a tisztek azon megyében, a melyben birtokosok, perbe fogathassanak s az idézett törvényekben megszabott büntetés alá vonathassanak, melynek egy része a felperest, másik a birákat illesse, a harmadik pedig a megye szükségeire fordíttassék. 41. ) A szomszéd tartományok felőli országos határok megigazítását illetőleg többször hozattak már törvények, de ezeknek nagyobb része végrehajtatlanúl maradott: a rendek tehát szükségesnek látják, hogy e törvények, jelesül az 1659. 66. és 1655. 30. tcz. megújíttassanak és végrehajtassanak. Mivel pedig az ország határaira való ügyelet és az elfoglaltaknak visszaszerzése a király után a nádor feladata, különben is az ő sztrecseni uradalma és Budetin várának közbirtokosai közt fennforgott határvillongás a felek kiegyezkedése folytán az 1659. 64. tcz. által akként van végletesen elintézve s a rendek által megerősítve, hogy azt többé senki föl ne éleszsze, ennek folytán pedig a nádor a Szilézia felöl fennforgó határ villongásban érdekelve van : e határigazítást a rendek a nádorra bízzák. Minthogy pedig az 1659. 66. tcz.-ben országúi kiküldött biztosok közül némelyek azóta elhaltak vagy máskép akadályoztatnak, de a határigazításra azon törvényben kitűzött határidő is régen elmúlt már: a