Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 189 seknek és általa választandó nemesnek, ennek elegendő biztosítéka mellett, a különben is veszélyben forgó vár tatarozására fizettesse ki és emígy azon vár szomszédságában fekvő vidékről és az örökös tartományokról, melyeknek biztossága azon vártól függ, eleve gondoskodjék. 22. ) A többi Draskovichféle összegről, mely az idézett 1659-diki 5. tcz. szerint részint a pozsonyi országház építésére, részint Szendrő erődítésére van rendelve, és arról, a mely netalán még fennmaradna s a kitűzött czélokra volna fordítandó, azt óhajtják a rendek, megújítva az 1659.5. s 1655.40. törv. ket, hogy azt a nádor és esztergomi érsek által már azelőtt kitűzött közczélokra, különösen pedig a végházak erődítésére kívánják fordíttatni. 23. ) Az 1628. 35. tczikkből tudva van, hogy Dunántúl Szalavárt, Nemtit és Egervárt megerődíteni fölötte szükséges volna s kivált Szalavárét már az 1625. 20. és 1659.4. törvények elrendelték vala, az 1659. 17. tezikk pedig azt határozta, hogy az 1655. 5. törvényben megállapított hadi adót a dunántúli megyékből a magyar kamara számadás terhe alatt kezelje s a soproni végzemények szerint a dunántúli végházak tatarozására fordítsa; s ámbár az 1655. 5. törvényben megállapított hadi adóból tetemes összeg lön a magyar kamarának utalványozva: mégis Győrmegyének, a Győrrel szomszédos őrházak tatarozására költött segélyén kívül a dunántúli végházak- és várakon semmi tatarozás sem történt. Óhajtják tehát a rendek, hogy az 1655-diki hadi adóról, mely a dunántúli megyékből a kamara pénztárába lön beszolgáltatva, kielégítő szám adassék s e segély azután az ország által rendelt ügyelőnek adassék és a dunántúli végbázak, főleg pedig Szalavár tatarozására, az országnak adandó számadás terhe alatt, fordíttassék. Az 1659. 8. tezikkben két évre megajánlott s a dunáninneni és túli megyékből pénzben befolyt hadi adót a kamara elnöke követségekre s más országos szükségekre készen tartsa, a nádor pedig az esztergomi érsek, országbíró és bán tanácsával közszükségekre fordítsa. 24. ) Úgy értették a rendek, hogy Keglevich Péter bizonyos ingyenmunkák fejében az országbíró előtt mintegy 3000 frttal adós maradt s ezen összeg birtokaiból behajtatott : a rendek e pénzt is az egerszegi vár erődítésére fordíttatni s a várnagynak, ki arról a megyének számoland, utalványoztatni kérik.