Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 167 ~ előbbeni, úgy írva, mint miniszterei által adott válaszaira hivatkozik. Az evangélikusok pedig bármint óhajtottak volna hallgatni de szenvedéseik akaratuk ellenére is könnyekben törtek ki s nem engedték, hogy sérelmeik megorvoslása végett a királyhoz, a kit az a diplomák, kir. szava és hite erejénél fogva illet, több ízben fölterjesztett folyamodványaikat feledés leplével takarják be. S mivel a körülményeket nem látták olyanoknak, hogy súlyos bántalmaik még az országgyűlés alatt nem oszlattathatnának el teljesen, és méltó figyelembe vétetvén vallássérelmeik minősége, megmaradásuk- és nyugalmukról (melyet magoknak máskép nem Ígérhetnének) gondoskodni nem lehetne : uj folyamodványban Jézus Krisztus kínszenvedésére és a keresztfán kiontott vérére kérték az uralkodót, veleszületett nagylelkűsége-, jósága- s igazságosságánál fogva, melyek szilárdítják az országokat, tekintsen kedvező arczczal a segélyéhez folyamodókra, hallgassa meg az üldözéseknek és az ev. vallás háborgatásának annyi vihara elöl kegyelmének, hitének és esküvel megerősített szavának fedele alá menekülőket és sérelmeik teljes eloszlatásával kímélje a drága időt s költségeskedéstől híveit, kiket kicsapongásaival véginségre juttatott az országban válogatás nélkül pusztító külföldi katonaság, e katonaságot pedig, mely a diplómák s országos törvények, jelesül az 1655. 19. és 1659. 25. s más tczikkek ellenére lön az országba behozva s az ország jogai- és szabadságaival ellenkező végrehajtásokkal most sem hagy fel (midőn a jelen országgyűlés alatt is, az esztergomi ér sek folyamodványára, királyi és nádori parancsok mellett Gömörmegyében az egyházi jövedelmekhez régóta tartozó s ev papok által élvezett tizedeket lefoglalgatja, jártában-keltébe nemesi jószágokba száll, mindent, mi elébe kerül, pusztít és ra bol, üldözésre s az ev. vallás háborgatására kezet nyújt), szállíttassa ki. Az evangélikusok, i gaz, a külföldi katonaságot, melynek hősiségét és hadi tudományát elismerte az 1609. 11. tczikk, nem nemzeti gyűlöletből, hanem azért állítják kiszállítandónak, mivel az ország tudta s beleegyezte nélkül, a diplómák, bécsi békekötés, 1655. 19., 1659. 25. s más törvényczikkek világos értelme ellenére lön behozva, a megnyomorított haza javát pedig előmozdítani nem ügyekezett. Mert Nagy-Várad ostromát s a ke-