Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 130 — nosan fáradozhassam, semmi módját és utat én tovább fel nem találom. Mert én mind tanácsombúi, mind egyéb segítő módokbál kifogytam; hanem találjon Kgtek oly módot és oly utat, az melyben hasznosan elindulván, sine impedimento folyhassanak az Kgtek dolgai. De én, isten engem úgy segéljen, a mint az előbb is megmondottam, általláttam, hogy Kgteknek soha semmi kedve szerint való resolutiója az dolog aránt nem leszen. Mert uram az királyunk az dajkája*) mellén függ és valamég maga megért elméjére nem jut, mindaddig sine certo regimine leszen az Kgtek válasza. Stat prior resolutio. Hanem hogyse mint valami extremitásokra menjen Kgtek, mégis kérem Kgteket, facilitálja az aránt dolgát, mert én, isten engem úgy segéljen, nincs oly tag bennem, az kit érettetek el nem vágatnám, csak használhatnék. Mert immár annyira jutottam udvarnál, hogy sem authoritásom, sem méltó böcsületem meg nem adatik, egy szóval áruló a titulusom. De mind ezek így lévén, mégis megcselekeszem, hogy még ma tíz órakor felmegyek és lábai eleiben borulok az mi kegyelmes urunknak és úgy fogom az Kgtek resolutióját sollicitálni. Mely hogy jobban meglehessen, íme Szalatnay uramat substitutus personalis uramhoz küldöm, hogy ő Kglme bizonyos legatiója által az Zöld házban való urakat a praesenti termino hétfőre differálná.« A nádor ez intézkedését s ajánlkozását megköszönve, Székely folytatá: »Ngos uram! annyira jutott állapotunk, hogy most már az katholikusok statusnak és ország tagjainak sem esmérnek bennünket, melybül mit kell reménylnünk, általértheti csak egy tizenkét esztendős gyermek is.« Vesselényi viszonzá: »E contra inkább úgy vala az reportaíio ablegationis az Zöld háznál: Conclvsumoknak nem ismerem és ország végezésének és hogy Kgtek protestált contradicendo, semmi statusnak, sem országnak nem ismérvén az katholikusokat. Kire álmélkodván mondottam : Jobb lött volna ha magok ezen legatiójoknak referálására ide az Zöldházhoz feljöttenek volna. De mások qualificálván mondották azt, hogy az proprie az status, az ki az ország házánál és nem clancularie valamit vé*) A dajka alatt Vesselényi a jezsuitákat és papságot értette kútfőim megjegyzése szerint.