Eötvös József: Reform (1868)

— 82 — ért mit sem tenni; hadd lássuk, hadd bámuljuk isten legnagyobb csudáját, mely, mióta földünk áll, rajta történt! ... az, hogy a zsidók a vörös tengeren száraz lábbal átmentek, a negyven évig égről hullott tápláló manna, s Jerikó falainak trombitaszóval történt leomlása, mind nem érdemlik bámulatunkat, ha bennünk egy népet mutathatunk a világnak, mely egész ezreden át fentartotta magát, ellenséges hatalmak közt a nélkül, hogy fentartásáért maga a legkisebbet tenne, csak ugy, tisztán isten kegyelméből, mint valóságos souverain néphez illik! Mutassák meg önök történetkönyveinkkel kezeikben, hogy nemességünk dicsőbb korszakaiban adómentes volt, s a zsidót nem fogja az ur választott népének többé senki nevezni, a választottak akkor mi vagyunk, történetünk egy ezer évi csuda, s mily nemzet mutathat elő ilyet ? De a tés'edések elkerülése végett értsük meg egymást. Az adómentesség barátai talán be fogják bizonyítani, hogy a nemesség a rendes katonaság fizetésére, — vagy mivel az is nehéz volna, — a jelen mód szerint rendezett állandó katonaság fizetésére adózni nem szokott. Nekik talán sikerülni fog bebizonyitani azt is, hogy mielőtt a pestbudai híd iránti törvény alkottatott, a magyar nemes ember lánczhidakon az átmenetért egy fillért sem fizetett, vasutakra pedig épen nem adózott. Mindez igen szép s hasznos lehet magában véve, azonban általam czáfolatul ép oly kevéssé fog elfogadtatni, mintha valaki bebizonyítván, miként volt idő, melyben a magyar pipás ember nem pipázott, ebből azt akarná következtetni, hogy historicus jogánál fogva, ha jelenleg pipázni akar, magának sem pipát, sem dohányt venni nem kénytelen, s robotra csaholtathatja tüzét. A kérdés nem az: viselte-e a magyar nemesség a közadónak minden egyes nemeit, melyeknek kivetése állodalmunk jelen viszonyaiban szükségesnek tartatik ? hanem az : viselte-e aránylag erejéhez az akkor létező közterheket ? — S legyen eldődemk dicsőségére mondva, e kérdésre, ki történeteinket ismeri, máskép, mint igennel nem felelhet. Ha az adó két nagy rovatának elsejére, a hadi adóra tekintünk, ki meri mondani, hogy a magyar nemesség, a hon védelmére szükséges költségek s áldozatoktól valaha elvonta magát? Nem szólok az 1715. évet követő időszakról, hol védelmi