Eötvös József: Reform (1868)

-5ltozni; de forditsuk figyelmünket tisztán a politikai egyenlőségre s mit látunk ? „Minden nemes vagyonbeli különbség nélkül szabadon választja biráit: " ez az elmélet, s ha az elmélet mezején akarunk maradni, nem kissé örvendhetünk azon öntudatnak, miként hazánk több választókkal bir, mint Francziaország. De tekintsük a dolgok valódi állását, s látni fogjuk, hogy miután nálunk a választási jog a megye főhelyén a választók egész összesége által egyszerre gyakoroltatik, ez elméletben oly szépen hangzó szókötést a következő szerényebben hangzóra kell leszállítanunk: „minden nemes, mennyiben elég vagyonos, hogy sokszor a legnagyobb mezei munka idején, egy hetet a megye főhelyén tölthessen, szabad választási joggal bir; a, többiek pedig, ha más valakinek költségein behozattak, szavazatukat a többet igérőnek eladhatják. " ,, A megyei határozatok alkotásában minden nemes egészen hasonló; részt vehet; s igy a megye utasításadási jogánál fogva még a törvényhozásra is egyenes befolyást gyakoro1. " Ismét szép elmélet, de melyet a practicus élet szinte annyiban módosított, hogy e joggal, azokon kívül, kik a megye főhelyén laknak, még azok is élhetnek, kik az előbb emlitett módon behozattak, s egyszersmind elég szerencsések oly véleményekkel birni, melyeknek lezugását az ellenfél főnökei szükségesnek nem tartják. „Minden nemesnek egyenlő hivata1képess é g e, " — egyrészről, megengedem, annyira terjed, hogy ittott egyes hivatalok olyanok által töltetnek be, kik nemességökön kivül más képességet felmutatni nem tudnának, s például, szolgabiráknak választattak, a nélkül, hogy valaha törvénytudománynyal foglalkoztak volna; de más részről nem mutatja-e a tapasztalás, hogy a nemesnek törvényadta egyenlő hivatalképessége mellett kevés megyét találhatunk, hol minden hivatal nem néhány előkelőbb család s azok által monopolisáltatnék. kik velök sógorság stb. által összekötvék. Kik megyei szerkezetünket iskolai compendiumokból, vagy mendemondából ismerik, azok elmondhatják, miként általa 4*