Eötvös József: Reform (1868)
ségnek ezen felsobbsége mindig csak bizonyos osztályok kárára gyakoroltatik. Minden municipium aristocratia bölcsője, ez oly tény, melyet az egész világ története, első lapjától mostanig, bizonyít. Göröghonban, Rómában, a középkori olasz- és némethoni municipalitásokban, Németalföldön, Schweiczban és Angliában, mindenütt, hol municipális szerkezetet találunk, egy erős, magában álló aristocraticus testület sem hiányzik, mely annak árnyéka alatt fejlődve, végre minden jótéteményeit monopolisálta. Ezen, hogy ugy mondjam, tettleges aristocratiának hatalma s befolyása nagyobb, felsobbsége sértőbb, kiváltságai szembetűnőbbek, mint azok, melyeket maga a törvény ad, — s habár nem a törvényhozótól függ ezen aristocratiákat megsemmisíteni, — mert menynyivel kisebb a kör, annyival inkább ki fog tűnni mindig az egyesek felsobbsége, — legalább mindig kötelessége lesz a törvényhozásnak, gondoskodni arról, hogy azon felsőbbség, melyet a sors, vagy nagyobb műveltség egyeseknek adott, a többiek elnyomására ne használtassák, azaz, hogy miután a törvényhozás az egyes törvényhatóságban az aristocratia támadását s létezését nem akadályozhatja, legalább ezen testületeknek ne adjon, vagy legalább felelősség s felsőbb felügyelés mellett adjon oly jogokat, mikkel visszaélhetnének. Az adó kulcsának meghatározása s a közmunkávali rendelkezés által azon rész, melyben az egyes polgár a közterhekhez járul, nálunk nem a törvényhozás, hanem az egyes megyék gyűlései által határoztatik meg. A megyéknek e hatásköre, kétségen kivül a nemesnek, ki sem adóban, sem közmunkákban részt nem vesz, szabadságát nem szoríthatja meg; de az egyes megye statutarius jogának mily hatása van az összes nemességegyéni szabadságára nézve ? Nem szükség hosszasan bizonyítgatni, miként az egyes megyéknek minden felsőbb felügyelés nélkül engedett szabályalkotási jog minden jól rendezett közállomány fogalmával ellenlétben áll, s hogy a III. R..2-ik czime, mely szerint megyéink e jogot követelik, ellentétben áll alkotmányunk azon alaptörvényével, mely szerint a törvény magyarázata csak a felség s az ország rendéi által történhetik. Ha a megyék statútumaik által mindenről rendelkezhetnek miről a törvény nyilván nem rendelkezett, ennek magyarázata őket illeti. S a statutarius jog a kormány egyik legfontosabb kötelessége teljesitését lehetetlenné 4