Eötvös József: Reform (1868)

— 123 — akadályokat gördíteni elébe; de váljon mindez fölmentheti-e a kormányt azon vád alól, hogy ezen akadályok elhárítására semmit nem tett ? A városi kérdés megoldása által a nemesség törvényhozási befolyása csonkul; az ellenzéknek egy s nem megvetendő része a városok törvényhozási befolyását alkotmányos szempontokból veszélyesnek tartá, s csak a nemesség igazság érzete s azon meggyőződés, hogy a jelen állapot fentarthatatlan, szerző e kérdésnek a megyékben többséget. A kormány részéről e kérdés megoldása semmi érdeket nem sérthetett, semminemű veszélylyel nem járt. Ha valakinek, a kormánynak kellé kívánni, hogy a megyék törvényhozási mindenhatósága a polgári elem által mérsékeltessék, s azon nehézség, melyen e kérdés hajótörést szenvedett, mégis nem a felső tábla, vagyis törvényhozásunk azon része által támasztatott-e, hol a kormány állandó többségben volt ? Ismerem az ellenvetést, melyet ez állítás előidézend. „A felső tábla független" — igy szólnak, — „ha a szilárdság, melylyel nézeteihez ragaszkodott, a városi kérdés megoldásának nehézségeket gördített is elébe, a kormányt ez iránt semmi felelősség nem illeti." De mi ez elhíresztelt szilárdságot illeti, ki épen a városi kérdésre nézve a felső táblának első tárgyalás alkalmával kimondott nézeteit a később elfogadott elvekkel öszszehasonlitja, vagy ki e tábla eljárását a vallásos kérdés körül ismeri, szilárdságában legyőzhetetlen akadályt látni nem fog, s ha nem a kormány befolyásának, ugyan minek tulajdonítsuk azon egyébként magyarázhatatlan tüneményt, hogy felső táblánk mind abban, mi a városok rendezésénél az aristokratia érdekeit serte ; végre engedett, s csak egy tisztán kormányi, azaz a fő felügyelők kérdésében mutatkozott hajthatatlannak ? — Ha a városi kérdés fölterjesztése nem akadályoztatik, e kérdés eldöntése, teljes meggyőződésem szerint lehetséges vala. A kérdés legfontosabb részeire nézve a két tábla egyet értett. A választási képesség elve — mely nélkül városi rendezést magam sem akarnék — el vala fogadva; a történeti alap elhagyatott, és senki nem követelt többé a városoknak 47 szavazatot, a szavazatok számára nézve semmi, a felosztás iránt kis különbségek léteztek : ugyan ki hiszi, hogy ha a kormány ez ügy fölterjesztését kívánta vala, a felső tábla ellen állt volna, csak mivel