Eötvös József: Reform (1868)

— 117 — a két párt, mely egy évnél tovább homlokegyenest ellentétben állt, egyiránt megelégszik; 1844-ben a törvényhozás munkálatai befejeztetnek, s a két ellentétbon álló párt az eredményekkel egyiránt elégedetlen. E rendkivüli tünemények magyarázata, rendkívüli helyzetünkben fekszik, miszerint az országgyűlés eredményei nem a többség határozataitól függnek, s ha az 1844-i országgyűlés munkálataira visszatekintünk, csakugyan nem lehet csudálni, hogy azokkal egy párt sem volt megelégedve. Conservativeinknek szomorúságra több okuk soha nem volt. Igaz, az ősiség bilincsei mellett a nemnemeseknek adott birhatási képesség nem fogja megteremni azon gyümölcsöket, melyeket tőle várunk; de nem szükséges előzmény-e ezen törvény épen az ősiség megszüntetésére. Mig a birhatási jog tisztán nemesekre szoríttatott, az ősiség meszüntetése nem vala veszély nélkül. Ki birtokát eladni kénytelenittetett, s vevőt keresve, csak nemesek concurrentiájára számithatott, méltán vala aggodalomban, hogy birtokáért nem fog illő árt nyerni, s küszködött azon jog fentartása mellett, mely által utódainak a viszszaválthatás lehetősége fentartatott. Az utolsó törvényhozás határozata által ez indok elveszté erejét, s erősen hiszem, hogy az általános birhatási képesség, azon lépés, mely az ősiség eltöröltetését szükségkép maga után vonandja. Igaz az is, hogy a hivatalképesség kimondása nem fog szülni nagyszerű anyagi eredményeket s főkép azon hivatalokra, melyeknek választása a nemesektől függ, honunk nem kiváltságos lakóinak inkább csak reményt nyújt. De váljon hát ki nem érezi, hogy e törvény szavaiban a legnagyobb elv vivatott ki ? hogy azon válaszfal, mely eddig a magyart a magyartól elkülönözte, lerontatott; s ezentúl többé még ürügy sincs, melynél fogva, nem nemes honfitársainkat azon jogokból kizárhatnók, melyeknek élvezetére képeseknek mutatkoznak, én legalább nem foghatom meg, miként lehetne azokat, kiket minden hivatalokra képeseknek nyilatkoztattunk, választói jogaikból tovább is kizárni. A választói jog minden polgári hivatalok első fokozata, s képtelenség azt állítani, hogy ki születésénél fogva Canczellár vagy országbiró lehet, születésénél fogva választó ne lehessen. Ezen fontos haladási lépéseken kivül az utolsó országgyü-