Eötvös József: Reform (1868)

— 98 — vállalása már nem többé nagylelkű áldozatnak, hanem puszta kötelesség-teljesítésnek neveztetik; s ha mondanák, hol van ki ezen igazolást kaczagás nélkül hallhatná? Es ha a közös teherviselés határainak e neme az ellenfél e titkos frigyesei tőlünk elválnak, gyengébbek vagyunk-e ? — Az adó kérdése sokkal tovább, sokkal élénkebben vitattatik, nemcsak egyesek, hanem tömegek által is, hogy sem annak megoldását mástól, mint valóságos majoritástól várhatnék. A tacticát, mely nemes czélokra használtatik, s melylyel a minoritás véleményének néha győzelmet szerez, senki nem tisztelheti inkább mint én, de mi az adó kérdését illeti, azt hiszem, hogy a tactica ideje megszűnt s hogy csak a többségnek az adó elvállalása szükségéről nyert meggyőződése vagy mi azt talán pótolhatja, a közvélemény víhatja ki e kérdés diadalát. Ha a közös teherviselés elve eddig életbe nem léphetett, az ok nem a tactica hiányában, hanem egyedül azon túlnyomó befolyásban fekszik, melyet jelen megyei szerkezetünk mellett a nem adózó tömegek törvényhozásunkra gyakorolnak. Míg megyéink belszerkezete nem változik, a közös teherviselés elvének teljes diadalára kevés reményünk lehet. Ha meggondoljuk, miként az utasitások által minden elv elfogadása oly tömegektől függ, melyekre miveltségi állapotuknál fogva okoskodásokkal hatni nem lehet, melyekre roppant számuk miatt a közvélemény befolyással nem bir, s melyeknek legnagyobb érdeke az, hogy az adómentesség fentartassék, nem bámulhatjuk, hogy a közös teherviselés eddig törvényeinkben kimondva nincs. Jól tudom, sokan e részben máskép vélekednek, nemességünk egy része miveltség — s külső kinézésre nézve hasonló a néphez, s igy ez osztály jogainak védelmére ugyanazon okokkal találkozunk, melyek általán véve a nép jogai mellett hozatnak fel. „A politicusképesség nem vagyontól vagy socialis állástól függ, a törvény az ország minden polgárait egyiránt érdekli: miért ne vehessen mindenki részt annak alkotásában" stb. stb. ? — Nem fogok ez okok czáfolatába beleereszkedni. — Meggyőződésem az, miként a miveltség jelen állásában alig van Európában ország, hol a választást kivéve, a többi politicai jogok kivétel nélkül minden polgárnak által engedtethetnének s hogy hazánk legkevesebbé emelkedett ezen fokra. A veszélyek, melyeket Sieyes a jogok szerfeletti kitér-