Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Kőrösi Csoma Sándor

KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR. 37 lelkesedésével zarándokolt. így ért ő 1841-ben martius 24-kén Dardschilingbe Sikken tartományába, hol az angol ügyviselő Campbell ür által szívesen fogadtatva, egy ideig, mig a lassai lámától tovább utazásra engedelmet nyerend, tartózkodni akart. Körösi derült vala e napokban. Czéljához közel érezvén magát, reménynyel s bizalommal tekinte a jövőbe, — s ugy látszott, mintha elzárkózó kedélye, melylyel czéljait máskor titkolá, megváltozott volna. Elmonda Campbellnek egész életét: a czélt, mely után útra indult, a nehéz szenvedéseket, melyeken tudományos vizsgálatai közben keresztül ment; ismereteit, melyeket oly drága áron szerzett s melyekért most végre elnyerendi jutalmát. Hisz ő czéljához közelgett, miért titkolná tovább terveit, melyeknek létesítésében őt senki többé meg nem előzheti; miért nem vallaná meg, mennyire vágyódik ő is az emberek méltánylása után — midőn a ponton állt, hol hivatását betöltve fáradozásaiért dicsőség vár reá? — S ő nem csalódott: a fáradt vándor czéljához ért. April 6-án Campbell ur Csornát betegen találta. — A Himmalaya völgyeiben uralkodó veszélyes láz megragadta honfitársunkat s az orvosi segedelem, melyet eleinte elfogadni nem akart, elgyöngült testét nem tarthatá fel többé. April 11-én 5 órakor reggel , körülfogva Campbell, Griffin orvos s néhány dardschilingi angoltól, hunyt el fájdalmatlanul dicső társunk, s kinek szíve csak hónáért dobogott, ki nemzete feldicsőitésének szentelte napjait, annak sirja felett idegen nyelven egy angol mondá el dicséretét. De midőn nagy honfitársunk halálára emlékezve szívünk fájdalommal telik el; midőn a gondolat, hogy e hazának egyik leghivebb gyermeke ott hamvad