Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy Emil

258 GRÓF DFSSFWFFY EMIL. miben ő legalább közvetve részt nem vett, s azon kevés eredmény között, melyeket ez időből felmutatha­tunk, a legfontosabbak nagy részben neki tulajdonit­hatók. Csak a földhitelintézet és a tiszai kölcsön ügyét említem, s kik ezen, hazánkra nézve oly fon­tos vállalatok történetét ismerik, s Dessewfíy törek­véseinek e mezőn tanúi voltak, tanúságot tehetnek, mennyit köszönünk ezen egy férfiú szorgalmának, belátásának, s főkép azon szívósságnak, melylyel az egyes akadályokat legyőzni, s mi annál nehezebb, méo- a roszakaratot is kifárasztani tudá. Mi, kik a nehézségeket ismerjük, melyek akkor minden hazai vállalatnak útjában álltak, talán mél­tányolhatjuk a türelmet és lelki erőt, mely azoknak legyőzésére szükséges vala. De vajon a jövő nem­zedék, mely fáradozásainak gyümölcseit élvezni fogja, gyanithatja-e az áldozatokat, melyeknek legnagyobb érdeme abban áll, hogy azok oly apróknak látsza­nak, s melyek együtt véve mégis egy egész élet ál­dozatát foglalják magukban; vajon méltányolni fogja-e az önmegtagadást, melylyel a férfiú, kinek egyik jel­lemvonása a független büszkeség vala, kérni tudott, midőn jogositva érzé magát, hogy követeljen, s vissza­utasítva ismét kért és újra könyörgött, azon öntu­dattal nyugtatva meg fellázadt önérzetét: hogy soha nem hajlott meg senki előtt, kivéve, midőn azt azért tevé, hogy a hazának emeljen fel valamit, mi lábbal tapodtatott. Ily áldozatokra a férfiút nem dicsvágy, vagy pillanatnyi lelkesedés, hanem csak a legmélyebb és önzetlenebb szeretet bírhatja, s ilyen volt az, mely Dessewfíy szivét haláláig hazája iránt lelkesité. Mozgalmas időkben, a minőket éltünk, a hon­fiakvéleményei éltérnek egymástól, smaga a buzgalom,

Next

/
Thumbnails
Contents