Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy Emil

GRÓF DESSEWFFY EMIL. 251 által egyes bajainkon segíthetünk, és ha tudományos fáradozásainak ezen módszere nem vala czélszerii arra, hogy irodalmi hirét megállapítsa, ez felelt meg leginkább feladatának. Politikai vitatkozásaink egész történetét kellene elmondanom, hogy azon állást megmagyarázzam, melyet Dessewfty az egyes, 1840-től 48-ig felmerült nemzetgazdasági kérdésekben elfoglalt. E kérdéseknek nagy része azóta megoldatott, s az egyes iratok, melyekben azokat tárgyalá, igénytelen formájuk miatt a szaktudós magasabb követeléseinek talán nem felelnek meg. Azon érdemet azonban szerzőjüktó'1 senki nem tagadhatja meg, hogy irodalmi műveinek egyetlen ékességét a világosságban kereste, s mert, mint „Alföldi levelei"-ben enyelgve kimondá, azon szerencsés helyzetben érezte magát, hogy „nincs népszerűsége, melyet koczkáztathatna, s ha volna, nincs elég hiúsága, hogy ezt megtartani kivánja," — mindig csak saját meggyőződését követte. Nagyszámú czikkein kivül, melyek 1839-től 48-ig az időszaki sajtó több közlönyében megjelentek, főkép öt — részben szintén ily czikkekből összeállitott — nagyobb dolgozatát birjuk: Az „Alföldi levelek"-et 1842-ből; A „Parlagi eszmék"-et 1843-ból; A „Magyar vám- és kereskedési ügy végeligazitási módjá"-t 1847-ből, s ugyanezen évből egy röpiratot, melynek czíme: „Fizessünk, mennyit becsülettel megbirunk, magunknak, magunkért," s „A fennforgó ausztriai pénzügyi kérdésekről" 1856-ból. A nemzetgazdaság körében ezen idő alatt felmerült kérdések között nincsen fontosabb, melyről e