Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Szalay László

224 SZALAY LÁSZLÓ. S mentül eró'sebben meg vala győződve arról, hogy hazánk állapotai jobbra csak azon feltételek alatt fordulhatnak, melyeket idézett beszédében ki­jelölt: annál inkább kötelesnek érzé magát, elkövetni mindent, hogy elveinek győzelmet szerezzen. Hazánk — mint baráti beszélgetésben többször mondá — nincs oly állapotban, hogy bármily gyer­mekének tettleges szolgálatát nélkülözhetné. A ma­gvar ember nem engedheti magának a csendes él­vezetet, melyet a tudós könyvei között elmélkedéseiben talál. Nekünk nemcsak keresni kell az igazságot, de küzdeni érte, küzdeni, habár előre látjuk, hogy a sikon, melyre szállunk, győzelem helyett csak se­beket várhatunk. Oly korban születtünk, midőn az, a mi volt, feltarthatlanná vált, s melvben az új viszonyok, melyek után törekednünk kell, még nem létesithetők. S egy átmeneti korszaknak emberei nem tűzhetnek ki magoknak más feladatot, mint hogy a jövőt előkészítsék, és azon eszmék terjesztésén dol­gozzanak, melyeknek általános elfogadásától hazánk szebb jövője függ. S ezen meggyőződés birta őt arra, hogy 1844-ben, midőn a Pesti Hirlap szer­kesztése neki ajánltatott, azt elfogadja. Politikai és socialis viszonyaink oly egészen megváltoztak, hogy azon kérdésekről, melyek felett akkor szenvedélyesen vitatkoztunk, most nyugalom­mal ítélhetünk, s mégis ezen idő elég közel fekszik hozzánk, hogy akkori helyzeteinkről, sőt még érzel­meinkről is tiszta fogalmunk maradt, s hallgatóim között sokan emlékeznek még a viszonyokra, melyek alatt Szalay a Pesti Hirlap szerkesztését átvevé. Ismertük a férfiút, ki a „Pesti Hirlapa-ot ala­pitá, s mindazokra, kik e hazában a szabadságért küzdöttek, akkor elhatározó befolyást gyakorolt.

Next

/
Thumbnails
Contents